A petefészek endometrioid karcinóma

írta Sandra Lee MD FRCPC
Október 15, 2022

Mi a petefészek endometrioid karcinóma?

Az endometrioid karcinóma a petefészekrák egy fajtája. A legtöbb endometrioid karcinóma az ún endometriosis. Az endometriózis az endometrium szövetének jelenléte (amely általában a méhben található) a méhen kívül, és a petefészek az endometriózis gyakori helye. Az endometriózisban szenvedő betegek körülbelül 1%-ánál alakul ki az endometriózisával összefüggő daganat, és ezek a daganatok leggyakrabban a petefészekben fordulnak elő. Hasonló daganat, más néven endometrioid carcinoma megtalálható a méh.

Hogyan történik a petefészek endometrioid karcinóma diagnózisa?

A legtöbb nő esetében a petefészek endometrioid karcinómáját csak akkor diagnosztizálják, ha a teljes daganatot sebészeti úton eltávolították és patológushoz küldték vizsgálatra.

Mi az intraoperatív konzultáció (fagyasztott szakasz)?

Az intraoperatív konzultáció alkalom arra, hogy sebésze és patológusa a műtét során megvizsgálja a daganatot, nyirokcsomókat vagy más szövetmintákat. A konzultáció során a fagyott szakasz elvégezhető, ahol a szövetet mikroszkóp alatt gyorsan megvizsgálják. Az intraoperatív konzultáció és a fagyasztott rész célja, hogy sebészét olyan információkkal látja el, amelyek segítik a műtét során meghozott döntéseket.

Hogyan határozzák meg a patológusok a FIGO fokozatot a petefészek endometrioid karcinómájára?

A patológusok a petefészek endometrioid karcinómáját három fokozatra osztják a kerek struktúrákat alkotó daganatsejtek százalékos aránya alapján, ún. nyálmirigyek. A mirigyet nem alkotó daganatsejtekről azt írják, hogy szilárd növekedési mintát mutatnak, ami azt jelenti, hogy nagyon kevés hely van a daganatsejtek között. Ezen kívül az osztályzat egy ponttal emelkedik, ha a atommag (a sejt genetikai anyagot tároló része) a daganatsejtek többségében nagyon rendellenes megjelenésű. A patológusok ezt súlyos nukleárisnak minősítik atípia. A FIGO fokozat azért fontos, mert a 3. fokozatú daganatok rosszabbodással járnak prognózis alacsonyabb fokozatú (1 vagy 2) daganatokhoz képest.

E kritériumok alapján a patológusok a FIGO fokozatot három kategóriába sorolják:

• Grade 1 – A daganat nagy része mirigyet képző. A daganat kevesebb, mint 5%-os szilárd növekedési mintát mutat.
• Grade 2 – A daganat egy része mirigyeket képződik. A daganat 6-50%-os szilárd növekedési mintát mutat.
• Grade 3 – Nagyon kevés mirigy látható. A daganat több mint 50%-ban szilárd növekedési mintát mutat.

Láttak-e daganatsejteket a petefészek vagy a petevezeték felszínén?

Az endometrioid karcinóma tumorsejtjei átterjedhetnek a petefészekből egy másik közeli szervre, például a petevezetékre vagy a test másik oldalán lévő petefészekre. Ha daganatsejtek láthatók a petevezeték vagy a petefészek felszínén, az arra utal, hogy a daganatból terjedtek oda. A sejtek terjedését a daganatból egy másik testhelyre ún áttétel. Ez az információ azért fontos, mert egy daganat, amely elterjedt, ill áttéteket egyik szervről a másikra magasabb tumor (T) stádiumot kap.

Miért fontos, hogy a daganat épségben vagy felszakadva érkezett?

Minden petefészekdaganatot megvizsgálnak annak megállapítására, hogy vannak-e lyukak vagy szakadások a petefészek külső (kapszuláris) felületén. A tokfelület sértetlennek minősül, ha nem azonosítanak lyukakat vagy szakadásokat. A kapszuláris felületet szakadtnak nevezik, ha nagy lyukakat vagy szakadásokat tartalmaz. Ha a petefészket vagy a daganatot több darabban kapják meg, előfordulhat, hogy a patológus nem tudja megállapítani, hogy a tok felszíne megrepedt-e vagy sem. Ez az információ azért fontos, mert a test belsejében megrepedő kapszuláris felület daganatsejteket juttathat a hasüregbe. A felrepedt kapszula rosszabbhoz társul prognózis és a tumor (T) stádiumának meghatározására szolgál.

A daganat átterjedt a medence vagy a has más szerveire vagy szöveteire?

A kis szövetmintákat általában egy olyan eljárással távolítják el, amelyet a biopszia hogy lássák, nem terjedtek-e el a daganatsejtek a petefészken kívül. Ezeket a biopsziákat, amelyek gyakran a medence és a hasüregi szövetből, a peritoneumnak nevezett szövetből származnak, elküldik a patológusnak, hogy ellenőrizze, hogy a daganat elterjedt-e vagy áttéteket. Az omentum egy hasi szerv, amely gyakori helye a daganat terjedésének ill áttétel. Ezt a szervet gyakran teljesen eltávolítják, és a patológusa megvizsgálja. Más szerveket (például a hólyagot, a vékonybelet vagy a vastagbelet) általában nem távolítják el, és nem küldik kóros vizsgálatra, kivéve, ha közvetlenül a daganathoz kapcsolódnak, vagy ha a sebésze nem látja a daganat átterjedését ezekre a szervekre. Ezekben az esetekben a patológus minden egyes szervet mikroszkóp alatt megvizsgál, hogy lássa, nem kapcsolódnak-e rákos sejtek ezekhez a szervekhez. A tumorsejtek más szervekben való jelenlétét a tumor (T) stádiumának és a távoli metasztatikus betegség (M) stádiumának meghatározására használják.

Megvizsgálták a nyirokcsomókat, és tartalmaztak-e rákos sejteket?

Nyirokcsomók kisméretű immunszervek, amelyek az egész testben megtalálhatók. A rákos sejtek a daganatból a nyirokcsomókba terjedhetnek kis ereken, úgynevezett nyirokereken keresztül. Emiatt a nyirokcsomókat általában eltávolítják és mikroszkóp alatt megvizsgálják, hogy rákos sejteket keressenek. A rákos sejtek mozgását a daganatból a test másik részébe, például egy nyirokcsomóba nevezik a áttétel.

A rákos sejtek általában először a daganathoz közeli nyirokcsomókba terjednek, bár a daganattól távol eső nyirokcsomók is érintettek lehetnek. Emiatt az első eltávolított nyirokcsomók általában a daganat közelében vannak. A daganattól távolabb eső nyirokcsomókat jellemzően csak akkor távolítják el, ha megnagyobbodtak, és nagy a klinikai gyanú, hogy rákos sejtek lehetnek a nyirokcsomóban.

Ha bármilyen nyirokcsomót eltávolítottak a szervezetéből, azt mikroszkóp alatt megvizsgálja egy patológus, és a vizsgálat eredményeit a jelentésben ismerteti. A legtöbb jelentés tartalmazza a vizsgált nyirokcsomók teljes számát, azt, hogy a szervezetben hol találták meg a nyirokcsomókat, valamint a rákos sejteket tartalmazó (ha van ilyen) számát. Ha rákos sejteket észleltek egy nyirokcsomóban, akkor a rákos sejtek legnagyobb csoportjának méretét is figyelembe veszik (amelyet gyakran „fókusznak” vagy „lerakódásnak” neveznek).

A nyirokcsomók vizsgálata két okból is fontos. Először is, ezt az információt a patológiás csomóponti stádium (pN) meghatározására használják. Másodszor, ha rákos sejteket találunk egy nyirokcsomóban, megnő annak a kockázata, hogy a jövőben rákos sejteket találnak a test más részein is. Ennek eredményeként orvosa felhasználja ezeket az információkat, amikor eldönti, hogy szükség van-e további kezelésre, például kemoterápiára, sugárterápiára vagy immunterápiára.

Mit jelent, ha egy nyirokcsomót pozitívnak írnak le?

A patológusok gyakran használják a „pozitív” kifejezést a nyirokcsomó amely rákos sejteket tartalmaz. Például egy rákos sejteket tartalmazó nyirokcsomót „rosszindulatú daganatra pozitívnak” vagy „áttétes karcinómára pozitívnak” nevezhetünk.

Mit jelent, ha egy nyirokcsomót negatívnak írnak le?

A patológusok gyakran használják a „negatív” kifejezést a nyirokcsomó amely nem tartalmaz rákos sejteket. Például egy olyan nyirokcsomót, amely nem tartalmaz rákos sejteket, „negatív rosszindulatú daganatra” vagy „metasztatikus karcinóma esetén negatívnak” nevezhetjük.

Mik azok az izolált tumorsejtek (ITC)?

A patológusok az „izolált tumorsejtek” kifejezést a 0.2 mm-es vagy annál kisebb tumorsejtek csoportjának leírására használják, amelyek egy sejtben találhatók. nyirokcsomó. A csak izolált tumorsejteket (ITC) tartalmazó nyirokcsomók nem számítanak „pozitívnak” a patológiás csomós stádium (pN) szempontjából.

Mi az a mikrometasztázis?

A „mikrometasztázis” a tumorsejtek egy csoportja, amelyek mérete 0.2 mm és 2 mm között van, és egy nyirokcsomó. Ha az összes vizsgált nyirokcsomóban csak mikrometasztázisok találhatók, a patológiás csomóponti stádium pN1mi.

Mi az a makrometasztázis?

A „makrometasztázis” a tumorsejtek egy csoportja, amelyek mérete meghaladja a 2 mm-t, és egy nyirokcsomó. A makrometasztázisok rosszabbodással járnak prognózis és további kezelést igényelhet.

Mit jelent az extranodális kiterjesztés?

Minden termék nyirokcsomók vékony szövetréteg veszi körül, amelyet kapszulának neveznek. Az extranodális kiterjedés azt jelenti, hogy a nyirokcsomóban lévő rákos sejtek áttörték a kapszulát, és átterjedtek a nyirokcsomón kívüli szövetbe. Az extranodális meghosszabbítás azért fontos, mert növeli annak kockázatát, hogy a daganat a műtét után ugyanazon a helyen nő vissza. Egyes ráktípusok esetében az extranodális kiterjesztés is okot ad további kezelések, például kemoterápia vagy sugárterápia megfontolására.

Mi az a hibajavítási teszt, és miért végzik el?

A tested minden sejtje tartalmaz utasításokat, amelyek megmondják a sejtnek, hogyan viselkedjen. Ezeket az utasításokat a DNS-nek nevezett nyelven írják, és az utasításokat minden sejt 46 kromoszómáján tárolják. Az utasítások géneknek nevezett szakaszokra vannak felosztva, és mindegyik gén megmondja a sejtnek, hogyan kell fehérjét termelni. A fehérjék lehetővé teszik a sejtek számára, hogy megfelelően éljenek és működjenek.

Ha a DNS megsérül, vagy ha nem lehet pontosan leolvasni, a sejt nem lesz képes normális fehérjéket termelni, és előfordulhat, hogy a sejt nem működik megfelelően. A sérült DNS-területet mutációnak nevezik, és a mutációk az egyik leggyakoribb rák oka az emberben.

Amikor a DNS megsérül, vannak olyan fehérjék, amelyek megpróbálják rögzíteni a sérült területeket/mutációkat. Az illesztési hibát javító fehérjék olyan fehérjék halmaza, amelyek normál esetben bizonyos típusú károsodások/mutációk eltávolítására szolgálnak a DNS-ből a sejtekben. A négy fő eltérést javító fehérje az MLH1, PMS2, MSH2 és MSH6. Ha ezen fehérjék egyike nem működik megfelelően, más gének mutációi elkezdhetnek felhalmozódni, és egy normális sejt végül rákos sejtté alakulhat. A patológusok tesztelhetik az eltérést javító fehérjéket, hogy megnézzék, megfelelően működnek-e. Ha egy vagy több hibás illeszkedést javító fehérje nem működik megfelelően, ezt az eltérést javító hiányosságnak nevezik.

A legtöbb daganatban az eltérés-javítási hiány szomatikus, ami azt jelenti, hogy a mutáció csak a daganatsejtekben van jelen. A szomatikus mutációk környezeti és összetett genetikai tényezőkből is származhatnak, és nagyon nehéz meghatározni a pontos okot, amiért az eltérést javító fehérje nem megfelelően működött.

Néha az eltérést javító fehérjemutációk öröklődnek. Az öröklött mutációkat csíravonal mutációknak is nevezik. A csíravonal-mutációk olyan mutációk, amelyek jelen vannak a szervezet összes sejtjében, valamint a tumorsejtekben. A szüleidtől örökölhetők/örökölhetők, és a gyermekeidnek is átörökíthetők/örökölhetők. Az a személy, aki örököl egy nem megfelelő helyreállító fehérjét, amely nem működik megfelelően, nagyobb a kockázata bizonyos rákos megbetegedések kialakulásának, és azt mondják, hogy rákos. szindróma Lynch-szindrómának nevezik.

A petefészek endometrioid karcinómáiban az esetek kis százalékában (körülbelül 13%-ban) a mismatch repair hiánya fordul elő. Ezek többsége a szomatikus eltérést javító fehérjemutációknak köszönhető. Kis számú petefészek endometrioid karcinóma, amely nem illesztési helyreállító hiányosságot mutat, a csíravonal eltérést javító fehérjemutációihoz (Lynch-szindróma) kapcsolódik. Egyes kórházakban a petefészek endometrioid karcinómáit patológusa megvizsgálja az eltérés javítási hiányossága miatt. Ha az Ön daganatában eltérést észlelnek, további vizsgálatokat lehet végezni a Lynch-szindróma kockázatának felmérésére.

Mivel a Lynch-szindróma öröklött génmutáció eredménye, a Lynch-szindróma diagnózisa nemcsak Ön, hanem családja számára is fontos. Ha a további vizsgálatok megerősítik, hogy Ön Lynch-szindrómában szenved, családtagjai esetleg további vizsgálatot szeretnének végezni annak megállapítására, hogy ők is Lynch-szindrómában szenvednek-e.