A méhnyak adenokarcinómájának in situ patológiai lelete

írta: Jason Wasserman MD, PhD FRCPC
August 8, 2025

A méhnyak adenokarcinóma in situ (AIS) egy rákmegelőző állapot, amelyben a rendellenes mirigysejtek a méhnyak felszínén nőnek. Ezek a rendellenes sejtek úgy néznek ki, mint amilyeneket a méhnyakszövetben (vagy méhnyaknyálban) látunk. adenokarcinóma, egy méhnyakrákfajta, de az AIS esetében a kóros sejtek a felszíni rétegre korlátozódnak, és nem hatoltak be a mélyebb szövetekbe. Mivel az AIS progrediálhat támadó idővel a rák súlyos, de kezelhető állapotnak számít.

Az AIS két fő típusa létezik. A legtöbb eset magas kockázatú betegségekhez kapcsolódik humán papillomavírus (HPV) fertőzésnek nevezik őket, és HPV-vel összefüggő AIS-nek nevezik őket. Kisebb számú eset nem kapcsolódik HPV-fertőzéshez, és HPV-független AIS-nek nevezik őket. Ez a két típus fejlődésében, mikroszkópos megjelenésében, kimutatási módszereiben és kezelési lehetőségeiben különbözik.

Az AIS korai diagnózisa és kezelése megelőzheti az invazív méhnyakrák kialakulását. A legtöbb esetben az AIS-t rutinszerű méhnyakszűréssel (Pap-teszt és HPV-teszt) mutatják ki, bár egyes eseteket – különösen a HPV-független AIS-t – nehezebb azonosítani, és csak más okokból végzett beavatkozások során derül ki.

Milyen tünetei vannak az in situ adenokarcinómának?

Sok méhnyakrák-adenokarcinómában szenvedő ember nem tapasztal tüneteket, különösen a korai stádiumban. Az állapotot általában rutinszerű méhnyakrák-szűrések során fedezik fel, például egy... Pép tesz, HPV-teszt, vagy mindkettő. Ez különösen igaz a HPV-vel összefüggő AIS-re, amely gyakran a szűrés során könnyebben hozzáférhető területeken alakul ki.

Amikor tünetek jelentkeznek, azok lehetnek rendellenes hüvelyi vérzés, például vérzés a menstruációk között vagy közösülés után, illetve szokatlanul vizes hüvelyi folyás. Ezek a tünetek nem specifikusak az AIS-re, és más, kevésbé súlyos állapotok is okozhatják őket. A HPV-független AIS, beleértve a gyomor típusú AIS-t is, nagyobb valószínűséggel okoz észrevehető tüneteket, például tartós vizes folyást, és nehezebben kimutatható Pap-teszttel.

Mivel az AIS tünetek nélkül is kialakulhat, a rendszeres méhnyakszűrés a legjobb módja annak, hogy ezt az állapotot korán felfedezzük, mielőtt invazív rákká alakulna.

Mi okozza az adenokarcinómát in situ?

A méhnyak adenokarcinómája in situ két különböző úton alakulhat ki. A leggyakoribb típus a magas kockázatú vírustípusok perzisztáló fertőzéséből ered. humán papillomavírus (HPV), más néven HPV-asszociált AIS. Egy kevésbé gyakori forma, az úgynevezett HPV-független AIS nem kapcsolódik a HPV-fertőzéshez. Ehelyett a gyomorban található sejtekhez hasonló tulajdonságokat mutat, ezt a mintázatot gyomortípusú differenciálódásnak nevezik. Az AIS e két típusa mikroszkóp alatt eltérőnek tűnik, és idővel eltérő viselkedést mutat.

HPV-asszociált adenokarcinóma in situ

HPV-vel összefüggő AIS a magas kockázatú, hosszú távú fertőzés eredménye HPV típusok, elsősorban a HPV16, HPV18 és HPV45. Ezek a vírusok rendellenes változásokat okozhatnak a mirigysejtek A HPV-vel fertőzött személyek többsége természetes úton kiürül a vírusból, de bizonyos esetekben a vírus a szervezetben marad, és rákmegelőző állapotokhoz, például AIS-hez vezethet.

Az AIS-t leggyakrabban a 30-as vagy 40-es éveiben járó embereknél diagnosztizálják, és nagyobb valószínűséggel nem veszik észre a rutinszerű méhnyakszűrés során, mivel magasan a méhnyakcsatornában fejlődik ki. A HPV-vel összefüggő AIS szinte mindig pozitív a HPV DNS-re vagy RNS-re a vizsgálat során, és jellemzően olyan elváltozásokat mutat az érintett sejtekben, amelyek mikroszkóp alatt egyértelművé teszik a diagnózist.

HPV-független in situ adenokarcinóma

A HPV-független AIS sokkal ritkább állapot, és nem kapcsolódik a HPV-fertőzéshez. Általában 50 év feletti embereknél fordul elő, és gyakran tünetmentesen jelentkezik, vagy véletlenül fedezik fel egy másik betegség miatti műtét során. Ez a típusú AIS gyomortípusú differenciálódást mutat, ami azt jelenti, hogy a kóros sejtek hasonlítanak a gyomrot bélelő mucint termelő sejtekre. Ezek a sejtek egy halvány vagy sárgás anyagot termelnek, amelyet mucin, ami segít megkülönböztetni az AIS ezen formáját más típusoktól.

A HPV-független AIS oka ismeretlen, és a méhnyakon a betegség kialakulásának más útját követheti. Mivel ezt a típust a HPV-teszt nem mutatja ki, a rutinszerű szűrőmódszerekkel nehezebb lehet diagnosztizálni.

Azonos-e az adenokarcinóma in situ és a méhnyakrák?

Nem. Az AIS nem rák, hanem egy rákmegelőző állapot, amely invazívvá fejlődhet. adenokarcinóma ha kezeletlenül hagyják. Az AIS a felszínre korlátozódik hámszövet és nem hatol be mélyebb szövetekbe. Korai kezeléssel az AIS gyakran teljesen eltávolítható és gyógyítható.

Hogyan diagnosztizálják az in situ adenokarcinómát?

A méhnyak adenokarcinómáját (adenocarcinoma in situ) a méhnyakból vett szövetminta mikroszkópos vizsgálatával diagnosztizálják. Ezt az eljárást egy ... patológus, egy olyan orvos, aki a szövetek betegségeinek vizsgálatára specializálódott. A szövetmintavétel különböző eljárásokkal történhet, a beteg tüneteitől, a szűrés eredményeitől és a kockázati tényezőktől függően.

• Pap-teszt (Pap-kenet): A Pép tesz egy szűrővizsgálat, amelyet a méhnyak felszínén lévő rendellenes sejtek kimutatására használnak. A módszer során a sejteket óvatosan kefélik vagy kaparják le a méhnyakról. Ezeket a sejteket ezután tárgylemezre helyezik, és mikroszkóp alatt vizsgálják. Bár az AIS-t nehéz lehet diagnosztizálni önmagában a Pap-teszttel, kimutathatja a rendellenes sejteket. mirigysejtek amelyek további vizsgálatok szükségességét jelzik. Az eredményeket a következőképpen lehet jelenteni: atipikus mirigysejtek ami nyomon követési eljárásokhoz vezet.
• Kolposzkópos biopszia: Ha a Pap-teszt vagy a HPV-teszt eredménye rendellenes, a következő lépés általában a kolposzkópia. Az eljárás során az orvos kolposzkóppal (egy speciális nagyító eszközzel) alaposan megvizsgálja a méhnyakat. A gyanús területekről kis szövetmintát vesznek. Ezt a mintát ezután a patológiai laboratóriumba küldik mikroszkópos elemzésre. Kolposzkópos biopszia célzottabb értékelést biztosít, de előfordulhat, hogy nem mutat ki mélyebb vagy kiterjedtebb betegséget, ha az AIS magasabban helyezkedik el az endocervicális csatornában.
• Hurok elektrosebészeti kimetszés (LEEP) vagy kúpbiopszia: Ezek az eljárások a méhnyak szövetének nagyobb részét távolítják el, és gyakran használják az AIS diagnózisának megerősítésére vagy a kóros terület teljes eltávolítására. A LEEP egy vékony, elektromos árammal melegített dróthurkot használ a méhnyak szövetének egy rétegének levágására. A kúpbiopszia, más néven konizáció, a méhnyak kúp alakú részét távolítja el, amely magában foglalja a transzformációs zóna ahol a legtöbb méhnyak-rendellenesség kialakul. Ezek az eljárások nagyobb mintát biztosítanak a patológus számára a vizsgálathoz, segítve meghatározni a méhnyak érintettségét és azt, hogy van-e jelen rák.

Hogyan néz ki az adenokarcinóma in situ mikroszkóp alatt?

Mikroszkóp alatt vizsgálva az adenokarcinóma in situ (AIS) rendellenes mirigysejtek amelyek még mindig a méhnyak felszíni nyálkahártyájára korlátozódnak. Ezek a sejtek még nem hatoltak be a szövet mélyebb rétegeibe, ezért az AIS-t rákmegelőző állapotnak tekintik.

HPV-vel összefüggő AIS esetén a kóros sejtek magasak és oszlop alakúak, és kevés vagy semennyit sem termelhetnek mucin (egy kocsonyás anyag, amely a normál méhnyaksejtekben található). Ezek a sejtek gyakran zsúfolódnak, sötét, megnyúlt magok amelyek rétegeket alkotnak. A sejtmagok gyakran mutatják az aktív növekedés jeleit, beleértve a látható mitotikus figurák (sejtosztódás) és a sejtmag fragmentációja, amit karyorrhexisnek neveznek. A kóros sejtek általában a normál mirigyek alakját követik, de összetett mintázatokat is alkothatnak apró szitaszerű (szitaszerű) terek vagy papilláris (ujjszerű) szerkezetek.

A HPV-független AIS-ben, különösen a gyomor típusú AIS-ben a sejtek gyakran köb alakúak vagy oszloposak, tiszta vagy habos citoplazmával, amely mucinnal van tele. A sejtmagok gyakran megnagyobbodtak és szabálytalanok, de általában kevésbé aktívak, mint a HPV-asszociált AIS-ben. A kóros sejtek a normál mirigystruktúrákon belül maradnak, bár néha kissé összetettebb elrendeződést is alkothatnak. Ezek a sejtek hasonlítanak a gyomornyálkahártyában található sejtekre, ezt a jellemzőt gyomor típusú differenciálódásnak nevezik. Néha bélrendszeri jellemzők, például kehelysejtek (nyákot kiválasztó sejtek) is megfigyelhetők.

Mindkét típusú AIS mikroszkóp alatt észrevehetetlen lehet, különösen a korai vagy felületi elváltozások esetén. A pontos diagnózis a sejtek megjelenésének és növekedési mintázatainak gondos értékelésétől függ.

Milyen egyéb vizsgálatok végezhetők a diagnózis megerősítésére?

Bizonyos esetekben további vizsgálatokat végeznek az adenokarcinóma in situ (AIS) diagnózisának alátámasztására és más állapotoktól való elkülönítésére. Ezek a vizsgálatok segítenek megerősíteni, hogy a kóros sejtek összefüggésben állnak-e a HPV-vel, és hogy az elváltozás rákmegelőző állapotban van-e.

Immunhisztokémia (IHC)

IHC egy speciális teszt, amely antitesteket használ specifikus fehérjék kimutatására a szövetekben. A HPV-vel összefüggő AIS esetében az egyik kulcsfontosságú marker a p16, amely szinte minden esetben erősen és diffúz módon pozitív. Ez a „blokktípusnak” nevezett festődési mintázat megerősíti, hogy a kóros sejteket valószínűleg nagy kockázatú HPV-fertőzés okozza. Egy másik hasznos marker a Ki-67, ami azt jelzi, hogy a sejtek milyen aktívan osztódnak. AIS esetén a Ki-67 szint általában magas, ami a gyors sejtnövekedést tükrözi.

HPV-független AIS esetén a p16 jellemzően negatív vagy csak foltos festődést mutat. Ezzel szemben más markerek, mint például a MUC6, CK7 és HIK1083, pozitív tesztet produkálhatnak, segítve a patológusokat a gyomortípusú differenciálódás azonosításában. A hormonreceptorok, mint például a ösztrogén receptor (ER) és a progeszteron receptor (PR) általában negatívak vagy csak gyengén pozitívak, ami tovább alátámasztja a diagnózist. Bizonyos esetekben a fehérje rendellenes expressziója p53 agresszívabb vagy előrehaladottabb elváltozásra utal.

In situ hibridizáció (ISH)

ISH egy olyan teszt, amely közvetlenül a sejtekben mutatja ki a HPV genetikai anyagát. HPV-vel összefüggő AIS esetén az ISH megerősítheti a magas kockázatú HPV, különösen a 16-os és 18-as típusok esetében. Ez a teszt akkor hasznos, ha a diagnózis bizonytalan, vagy ha a p16 festődése nem egyértelmű. Az ISH képes azonosítani a vírus DNS-ét vagy RNS-ét, az RNS-alapú tesztek általában specifikusabb eredményeket adnak.

Az ISH általában nem hasznos a HPV-független AIS diagnosztizálására, mivel ezeket az elváltozásokat nem HPV okozza, és nem produkálnak pozitív HPV-jeleket. A negatív HPV-teszt eredménye alátámasztja a HPV-független AIS diagnózisát, ha más jellemzők is konzisztensek.

genotipizálás

A HPV genotípus-meghatározás egy olyan teszt, amely meghatározza a HPV specifikus típusát a szövetben. Ezt a tesztet főként HPV-vel összefüggő AIS-ben alkalmazzák a magas kockázatú típusokkal, például HPV16, HPV18 vagy HPV45-tel történő fertőzés megerősítésére. A specifikus HPV-típus azonosítása hasznos információkkal szolgálhat a nyomon követés és a kockázatértékelés szempontjából. A genotípus-meghatározás nem hasznos a HPV-független AIS-ben, mivel ezek a tumorok nem kapcsolódnak a HPV-fertőzéshez.

Mi a különbözet?

A margó a műtét során eltávolított szövet széle vagy szegélye. A méhnyak adenokarcinómájának in situ (AIS) esetében a szélek fontosak, mert ezekből tájékozódik az orvos, hogy az összes rendellenes szövetet eltávolították-e. A műtét után a patológus mikroszkóp alatt megvizsgálja a széleket, hogy AIS-sejteket keressen közvetlenül a szövet vágott szélénél.

Ha AIS-sejteket látunk a szélén, azt pozitív szélnek nevezzük. A pozitív szél azt jelenti, hogy néhány rendellenes sejt még mindig jelen lehet a szervezetben az adott helyen, ami növeli annak kockázatát, hogy a betegség kiújuljon ugyanazon a helyen. Ha nem láthatók AIS-sejtek a szélén, ezt negatív szélnek nevezzük, ami azt jelenti, hogy a rendellenes szövetet valószínűleg teljesen eltávolították.

A patológiai leletben leírt margók típusa és száma a végrehajtott műtét típusától függ. Az olyan eljárások, amelyek a teljes elváltozást eltávolítják, mint például a kúpbiopszia vagy a méheltávolítás, olyan margókkal rendelkeznek, amelyeket meg lehet vizsgálni. A kisebb beavatkozások, mint például a Pap-teszt vagy a kisméretű biopsziák, nem távolítják el a teljes elváltozást, ezért nincsenek margóik.

A nyaki műtéteknél a gyakori margók a következők:

• Endocervicalis margó – Ez a méhnyak belső széle, ahol találkozik a méh alsó részével.

• Ektocervicalis szél – Ez a méhnyak külső széle, amely legközelebb van a hüvelyhez.

• Stroma széle – Ez a méhnyak falán belüli mélyebb szövet.

Ha tudja, hogy a határai pozitívak vagy negatívak, az segít a kezelés következő lépéseinek meghatározásában. A pozitív határ arra késztetheti orvosát, hogy további műtétet vagy szorosabb utánkövetést javasoljon, míg a negatív határ megnyugtató, és gyakran azt jelenti, hogy nincs szükség további azonnali kezelésre.

Hogyan kezelik az in situ adenokarcinómát?

A kezelés az AIS méretétől és típusától, az életkorától és attól függ, hogy meg szeretné-e őrizni a termékenységet. A kezelési lehetőségek a következők lehetnek:

• Kúpbiopszia vagy hurokkivágás a kóros terület eltávolítására.
• Hiszterektómia (a méh és a méhnyak eltávolítása), különösen akkor, ha HPV-független AIS-e van, vagy nem tervez jövőbeli terhességet.
• Szoros kontrollvizsgálat szükséges Papa-teszttel és HPV-szűréssel, ha a termékenységet megőrző megközelítést választják.

A teljes kimetszés tiszta határokkal (a széleken nincsenek rendellenes sejtek) elengedhetetlen a kiújulás kockázatának csökkentése érdekében.

Mi a prognózisa az in situ adenokarcinómának?

Megfelelő kezelés mellett az AIS kilátásai kiválóak. A legtöbb beteg meggyógyul, ha a kóros sejteket teljesen eltávolítják.

Azonban a nyomon követés azért fontos, mert:

• HPV-vel összefüggő AIS kiújulhat, ha bármilyen rendellenes szövet marad vissza, különösen akkor, ha a HPV-fertőzés továbbra is fennáll.
• A HPV-független AIS másképp viselkedhet, és hosszú távú kimenetelei kevésbé ismertek. Emiatt gyakran agresszívabb kezeléseket, például méheltávolítást javasolnak.

Kérdések, amelyeket orvosának kell feltennie

• HPV-vel összefüggő vagy HPV-független az AIS-em?
• Szükségem van kúpbiopsziára vagy további vizsgálatokra?
• Teljesen eltávolították a kóros sejteket?
• Milyen kezelési lehetőségeim vannak, és hogyan befolyásolják ezek a termékenységet?
• Milyen gyakran van szükségem kontroll Pap-tesztre vagy HPV-tesztre?