A lisztérzékenység patológiai lelete

Jason Wasserman MD PhD FRCPC
September 17, 2025

A lisztérzékenység (lisztérzékenység) olyan állapot, amelyben a szervezet rendellenesen reagál a gluténre, egy búzában, árpában és rozsban található fehérjére. Ez a reakció a következőket okozza: gyulladás és a vékonybél nyálkahártyájának károsodása. A károsodást az úgynevezett immunsejtek okozzák limfociták, amelyek megnövekedett számban találhatók meg a lisztérzékenységben szenvedők vékonybelében. A lisztérzékenység másik neve gluténérzékeny enteropátia.

Mik a coeliakia tünetei?

A lisztérzékenység számos különböző tünetet okozhat, és a súlyosságuk is széles skálán mozog. Vannak, akiknél nincsenek látható tünetek, míg másoknak súlyos problémáik lehetnek. A tünetek az emésztőrendszert vagy a test más részeit is érinthetik.

Az emésztési tünetek a következők lehetnek:

  • Hasmenés (gyakori, híg, vizes széklet).

  • Székrekedés (nehéz vagy ritka székletürítés).

  • Hasi fájdalom, puffadás vagy görcsök.

  • Túlzott gáz.

  • Hányinger vagy hányás.

  • Megmagyarázhatatlan fogyás.

Egyéb tünetek lehetnek:

  • Fáradtság és alacsony energia.

  • Vérszegénység (gyakran vashiány miatt).

  • Csont- vagy ízületi fájdalom.

  • Viszkető, hólyagos bőrkiütés (dermatitis herpetiformis).

  • Szájfekélyek.

  • Fejfájás vagy migrén.

  • Zsibbadás vagy bizsergés a kezekben vagy a lábakban, egyensúlyproblémák vagy memóriazavarok.

  • Menstruációs változások, meddőség vagy kimaradt menstruáció nőknél.

  • Hangulatváltozások, például depresszió, szorongás vagy ingerlékenység.

Mi okozza a cöliákiát?

A lisztérzékenység akkor alakul ki, amikor az immunrendszer a gluténre reagálva tévesen megtámadja a vékonybél nyálkahártyáját. Ez a károsodás megakadályozza a tápanyagok megfelelő felszívódását. A pontos ok nem teljesen ismert, de genetikai, környezeti és immunológiai tényezők keverékét foglalja magában.

  • Genetikai tényezők – A lisztérzékenységben szenvedők többségének van egy speciális génje, a HLA-DQ2 vagy a HLA-DQ8. Ezek a gének befolyásolják, hogy az immunrendszer hogyan reagál a gluténre. Önmagukban ezen gének megléte nem elég a betegség kialakulásához, de növeli a kockázatot.
  • Környezeti tényezők – A glutént tartalmazó ételek fogyasztása immunreakciót vált ki a lisztérzékenységben szenvedőknél. Egyes fertőzések, különösen gyermekkorban, növelhetik a betegség kialakulásának kockázatát azoknál, akik genetikailag hajlamosak rá. A csecsemő étrendjébe bevitt glutén időzítése és mennyisége is szerepet játszhat.
  • Immuntényezők – Lisztérzékenység esetén az immunrendszer autoimmun választ hoz létre. Ez azt jelenti, hogy tévesen megtámadja a szervezet saját szövetét – jelen esetben a vékonybél nyálkahártyáját –, valahányszor glutén van jelen.

Hogyan történik a cöliákia diagnózisa?

Az orvosok vérvizsgálatok és egy teszt kombinációját alkalmazzák. biopszia a vékonybél vizsgálata a lisztérzékenység diagnosztizálására.

  • A vérvizsgálatok szöveti transzglutamináz (anti-TTG) elleni antitesteket keresnek. A legtöbb lisztérzékenységben szenvedő embernél ezek az antitestek jelen lesznek, ha glutént fogyasztanak.
  • A biopsziás mintákat általában a nyombél második részéből (a vékonybél kezdetéből) veszik. Patológusok Vizsgálja meg ezeket a mintákat mikroszkóp alatt, hogy megtalálja a lisztérzékenységre jellemző elváltozásokat.

Hogyan néz ki a cöliákia mikroszkóp alatt?

Az egészséges nyombél a következőket tartalmazza:

  • Magas, ujjszerű bélbolyhok, amelyek felszívják a tápanyagokat.

  • Rövid, sekély kripták (mirigyek, amelyek új sejteket termelnek).

  • Egy vékony sejtréteg, az úgynevezett enterociták, amelyek felszívják a táplálékot.

  • kehelysejtek amelyek védő nyálkát termelnek.

  • Csak néhány limfociták (immunsejtek).

A lisztérzékenységben a patológusok a következő változásokat észlelhetik:

  • Aljas sorvadás – A bélbolyhok rövidebbek vagy teljesen ellaposodnak, csökkentve a tápanyagok felszívódására rendelkezésre álló felületet.
  • Aljas tompítás – A bélbolyhok megrövidültek, de nem laposodtak el teljesen. Ez a cöliákia korai jele vagy a részleges gyógyulás jele lehet.
  • Kripta hiperplázia – A kripták nagyobbak és számuk megnő, ahogy a bél megpróbálja helyreállítani önmagát.
  • Intraepiteliális limfocitózis – A nyálkahártya sejtjei közötti limfociták száma megnő, gyakran több mint 25-re 100 felszíni sejtre vetítve. Ez a lisztérzékenység egyik kulcsfontosságú jellemzője.

Módosított Marsh besorolás

A patológusok gyakran használják a módosított Marsh-besorolást a lisztérzékenység mikroszkopikus elváltozásainak osztályozására. Ez a rendszer segít leírni a károsodás súlyosságát.

  • Marsh 0 – Normál szövet elváltozások nélkül.

  • Marsh 1 – Megnövekedett limfociták, de normális bélbolyhok.

  • Marsh 2 – Megnövekedett limfociták száma plusz kripta hiperplázia

  • Mocsár 3a – Részleges bélboholyatrófia enyhe tompulással.

  • Mocsár 3b – Résztotális bélboholyatrófia súlyosabb tompulással.

  • Mocsár 3c – Teljes bélbolyhos atrófia a bélbolyhok teljes ellaposodásával.

Kérdések az orvoshoz

Ha lisztérzékenységet diagnosztizáltak Önnél, érdemes lehet megkérdeznie orvosát:

  • Mit mutatott a biopsziám, és milyen Marsh-besorolást állapítottak meg?

  • Pozitív lett a vérvizsgálatom a cöliákia elleni antitestekre?

  • Szükségem van dietetikushoz fordulni, hogy segítsen a gluténmentes étrendben?

  • Hogyan fogjuk nyomon követni a felépülésemet és a hosszú távú egészségi állapotomat?

  • Szükségem van bármilyen kontrollvizsgálatra tápanyaghiány, például vas, kalcium vagy D-vitamin hiányának ellenőrzésére?

  • A családtagjaimat is szűrni kellene lisztérzékenységre?

A+ A A-