Alacsony malignitású papilláris uroteliális karcinóma patológiai jelentése

Jason Wasserman MD PhD FRCPC és Zuzanna Gorski MD
Június 11, 2025

Az alacsony malignitású papilláris uroteliális karcinóma egy olyan ráktípus, amely a húgyutakat bélelő specializálódott sejtekből indul ki. A húgyutak magukban foglalják a veséket, a húgyvezetékeket, a húgyhólyagot és a húgycsövet, a legtöbb daganat a húgyhólyagban jelenik meg. Ezt a rákot azért nevezik alacsony malignitásúnak, mert mikroszkóp alatt a daganatsejtek nagyon hasonlóak a normál, egészséges sejtekhez. uroteliális sejtekA papilláris kifejezés a daganat növekedésének egyedi mintázatát írja le, amely ujjszerű szövetnyúlványokat képez, amelyek a húgyutakba nyúlnak.

A patológusok ezeket a daganatokat két fő típusba sorolják: non-invazív és a támadóEz az osztályozás attól függ, hogy a rákos sejtek benőttek-e a felszíni bélés (az urotélium) alatti mélyebb szövetrétegekbe. Annak azonosítása, hogy a daganat invazív-e, azért fontos, mert a nem invazív daganatok általában sikeresen kezelhetők önmagában műtéttel, míg az invazív daganatok jellemzően további kezeléseket igényelnek a műtét után.

A húgyutak megértése

A húgyutak felelősek a salakanyagok és a felesleges víz eltávolításáért a szervezetből a vizeleten keresztül. A következőkből épül fel:

• VeseSzervek, amelyek a vért szűrik a vizelet előállításához.

• UreterA vesékből a húgyhólyagba szállító csövek.

• HólyagIzomszerv, amely a vizeletet a kiürülésig tárolja.

• HúgycsőVizelet: Egy cső, amelyen keresztül a vizelet kilép a testből.

A húgyutak belső felszínét speciális uroteliális sejtek borítják, amelyek egy védőréteget, az uroteliumot alkotnak.

Milyen tünetei vannak az alacsony malignitású papilláris uroteliális karcinómának?

Általános tünetek a következők:

• Vér a vizeletben (hematuria), ami miatt a vizelet rózsaszín, vörös vagy barna színű lehet.

• Fájdalom vagy kellemetlen érzés vizelés közben (dysuria).

• Gyakori vagy sürgető vizelési inger.

Ezek a tünetek súlyosságban változhatnak, és egyes embereknek kezdetben semmilyen észrevehető tünetük nem lehet.

Mi okozza az alacsony malignitású papilláris uroteliális karcinómát?

Számos tényező kapcsolódik a papilláris uroteliális karcinóma kialakulásának fokozott kockázatához:

• Dohányfüst (a legerősebb ismert kockázati tényező).

• Bizonyos vegyi anyagok, például benzidin-színezékek, ópium, aromás aminok és arzén foglalkozási vagy környezeti expozíciója.

• Arisztolohilsavnak való kitettség, amely gyakran megtalálható egyes, Aristolochia növényeket tartalmazó gyógynövényekben.

• A húgyutak krónikus gyulladása vagy irritációja hosszú távú katéterhasználat vagy bizonyos fertőzések, például a Schistosoma haematobium parazita miatt.

• Bizonyos orvosi kezelések, beleértve a medence sugárterápiáját vagy kemoterápiás gyógyszereket, például a klórnafazint vagy a ciklofoszfamidot.

Nem invazív versus invazív tumorok

Nem invazív daganatok

A nem invazív daganatokban a rákos sejtek a felszíni rétegre (urotéliumra) korlátozódnak, és nem hatolnak be a mélyebb szövetekbe. Ezek a daganatok nem tudnak átterjedni a test más részeire, és jellemzően csak műtéttel gyógyíthatók.

Invazív daganatok

Az invazív daganatok esetében a rákos sejtek a felszíni nyálkahártyán túlra terjedtek a mélyebb szövetekbe, például a lamina propriába vagy a muscularis propriába (a húgyhólyagfal izomrétegébe). A nem invazív daganatokkal ellentétben az invazív daganatok képesek átterjedni a közeli nyirokcsomókra és távoli szervekre, ami a műtét után további kezelést igényel.

Egy invazív daganat vizsgálatakor a patológusok felmérik, hogy a rákos sejtek milyen mélyen behatoltak az urotélium alatti szövetbe. Ez az információ segít az egészségügyi csapatnak meghatározni a daganat patológiai stádiumát (pT), ami kulcsfontosságú a kezelési lehetőségek eldöntéséhez.

Hogyan készül ez a diagnózis?

Az alacsony malignitású papilláris uroteliális karcinóma diagnózisa általában több lépésből áll:

• vizeletvizsgálatVizeletminta mikroszkóp alatti vizsgálata rákos sejtek kimutatására.

• BiopsziaA húgyutakból kis szövetminta vétele, jellemzően egy cisztoszkópiának nevezett eljárás során, mikroszkópos vizsgálat céljából egy patológus által.

• Húgyhólyagdaganat transzuretrális reszekciója (TURBT)A húgycsövön keresztül végzett beavatkozás, amelynek célja a teljes látható daganat eltávolítása a húgyhólyagból diagnózis és kezelés céljából.

• Részleges vagy teljes reszekcióNagyobb vagy invazív daganatok esetén kiterjedtebb műtétre lehet szükség az érintett szerv (például a húgyhólyag vagy a vese) egy részének vagy egészének eltávolítására.

Miért fontos a muscularis propria mintavétele?

A muscularis propria egy vastag izomréteg a húgyhólyag falában. Amikor az orvosok eltávolítják a hólyagdaganatokat, gyakran ebből a rétegből származó izomszövetet is beillesztenek a sebészeti mintába. Ez azért kulcsfontosságú, mert az izom mikroszkóp alatti vizsgálata lehetővé teszi a patológusok számára, hogy megerősítsék, hogy a rákos sejtek átterjedtek-e az izomra. Ennek ismerete segít meghatározni, hogy a daganat invazív-e, ami jelentősen befolyásolja a kezelési döntéseket. A legtöbb patológiai jelentés kifejezetten kimondja, hogy a muscularis propriából származó izomszövetet is bevonták és megvizsgálták-e.

Visszanőhet a daganat az eltávolítás után?

Igen, lehetséges. Az alacsony malignitású papilláris uroteliális karcinómában szenvedő betegek körülbelül felénél (50%-ánál) kiújul a betegség, ami azt jelenti, hogy a daganat az eltávolítás után visszanő. Ezenkívül egyes alacsony malignitású daganatok idővel agresszívabb formává, úgynevezett ... formává alakulhatnak. magas malignitású papilláris uroteliális karcinómaA rendszeres kontrollvizsgálatok és a monitorozás elengedhetetlen a kiújulás korai felismeréséhez.

Patológiai stádium (pT)

Az alacsony malignitású papilláris uroteliális karcinóma stádiumát a nemzetközileg elismert TNM stádiumbeosztási rendszer segítségével határozzák meg, amelyet az Amerikai Rákkutató Egyesített Bizottság hozott létre. Ez a rendszer a következőket vizsgálja:

• T (daganat)A tumor inváziójának mélysége és kiterjedése.

• N (csomópontok)A közeli nyirokcsomók érintettsége.

• M (metasztázis)Rákos sejtek jelenléte a test távoli részein.

Alacsony malignitású, nem invazív papilláris uroteliális karcinómák esetén a tumor stádiumát mindig a következőképpen jelölik: pTa, ami azt jelzi, hogy nem invazív, és szigorúan az uroteliális bélésre korlátozódik.

Kérdések, amelyeket orvosának kell feltennie

• Nem invazív vagy invazív a daganatom?

• Mekkora az esélye annak, hogy a daganatom kiújul a kezelés után?

• Szükségem lesz-e további kezelésre a műtéten túl?

• Milyen gyakran kell kontrollvizsgálatokra és képalkotó vizsgálatokra járnom?

• Változtassak életmódot a daganat kiújulásának kockázatának csökkentése érdekében?

• Milyen jelek vagy tünetek esetén kell orvoshoz fordulnom?

• Az alacsony malignitású papilláris uroteliális karcinóma idővel agresszívabbá válhat?

• Vannak-e családi szűrési ajánlások erre a ráktípusra?