A mezotelióma patológiai jelentése

Katherina Baranova MD és Matt Cecchini MD FRCPC
Június 21, 2025

A mezotelióma egy olyan rákfajta, amely specializálódott sejtekből, az úgynevezett mezoteliális sejtekEzek a sejtek vékony réteget képeznek bizonyos belső szervek, például a tüdő, a szív és a hasi szervek körül. Ezt a réteget mezoteliómának nevezik. A mezotelióma leggyakrabban a tüdőt körülvevő nyálkahártyát (pleurát) érinti, de a szívet körülvevő nyálkahártyát (szívburkot) vagy a hasüreget (hashártyát) is érintheti. Ennek a ráktípusnak egy másik neve rosszindulatú mezotelióma.

Mi okozza a mesotheliomát?

A mezotelióma leggyakoribb oka az azbesztnek való kitettség. Az azbeszt egy ásványi anyag, amelyet korábban építőanyagokban és szigetelésben használtak. Belélegezve az azbesztrostok a tüdő vagy a hasüreg nyálkahártyájában ragadhatnak meg, gyulladást és károsodást okozva hosszú éveken át. Ez a károsodás végül mezotelióma kialakulásához vezethet.

Egyes mezoteliómás embereknél genetikai kockázat áll fenn bizonyos gének örökletes változásai miatt, mint például BAP1Azoknál az embereknél, akiknél ez a gén megváltozott, nagyobb az esélye a mezotelióma kialakulásának még minimális azbeszt expozíció után is.

A mezotelióma esetenként olyan embereknél is kialakulhat, akiknek korábban nem volt azbesztnek kitéve, vagy akiknek genetikai változása nem történt.

Mik a mesothelioma tünetei?

A mezotelióma tünetei az érintett testrésztől függenek. pleurális mesothelioma (a tüdő nyálkahártyájában), gyakori tünetek a következők:

• Légszomj.

• Mellkasi fájdalom vagy kellemetlen érzés.

• Tartós köhögés.

• Megmagyarázhatatlan fogyás.

• Éjszakai izzadás vagy láz.

• Duzzanat a mellkasfalban vagy a nyakban.

tünetei perikardiális mesothelioma (a szív körül) gyakran a következőket tartalmazzák:

• Mellkasi fájdalom.

• Légzési nehézség, különösen fekve.

• Fáradtság.

• Szabálytalan szívverés vagy palpitáció.

A tünetek enyhék lehetnek, és idővel súlyosbodhatnak. Fontos, hogy ezeket a tüneteket megbeszélje orvosával, különösen akkor, ha ismert azbesztnek való kitettség kórtörténete van.

Hogyan diagnosztizálják a mezoteliómát?

A mezotelióma diagnózisát jellemzően egy kis szövetminta eltávolítása után állítják fel egy úgynevezett ... eljárás során. biopsziaEzt a biopsziát gyakran úgy végzik, hogy egy tűt vagy egy kis sebészeti eszközt szúrnak az érintett területre.

Mivel a mezotelióma hasonló lehet más betegségekhez (például tüdőfertőzésekhez vagy áttétes rákhoz), az Ön patológus további vizsgálatokat végezhet, beleértve:

• Immunhisztokémia (IHC)Ez a teszt segít azonosítani a mezotelióma sejtekre jellemző fehérjéket.

• Fluoreszcencia in situ hibridizáció (FISH)Ez a teszt specifikus genetikai változásokat keres, például a CDKN2A nevű gén elvesztését, amely gyakori a mezoteliómában.

Hogyan néznek ki a mezotelióma sejtek mikroszkóp alatt?

A mezotelióma mikroszkópos vizsgálatakor a patológusok a sejtek megjelenése alapján három fő típusba sorolják a daganatot:

• Epithelioid mesotheliomaA leggyakoribb típus. A sejtek lekerekített formájúak és hajlamosak összetapadni, mirigyekhez vagy tubulusokhoz hasonló struktúrákat alkotva.

• Szarkomatoid mesotheliomaHosszú, orsó alakú sejtekből áll, amelyek hajlamosak széles körben terjedni a környező szövetekbe. Ez a típus gyakran gyorsabban növekszik és terjed.

• Kétfázisú mesotheliomaEpithelioid és sarcomatoid sejtek keveréke. A patológusoknak mindkét típus legalább 10%-át látniuk kell a diagnózis felállításához.

Egy másik altípus az dezmoplasztikus mezotelióma, amely a sarcomatoid típushoz kapcsolódik. Sűrű, hegszerű szövetként jelenik meg, és nehéz lehet diagnosztizálni.

A sejttípus azért fontos, mert epithelioid A mezotelióma prognózisa általában jobb, míg szarkomatoid és a kétfázisú típusok hajlamosabbak agresszívebben viselkedni.

Milyen egyéb vizsgálatok segíthetnek a diagnózis megerősítésében?

A patológus olyan vizsgálatokat fog alkalmazni, mint az immunhisztokémia (IHC) és a fluoreszcens in situ hibridizáció (FISH) a mezotelióma megerősítésére.

Immunhisztokémia (IHC)

Az IHC-t a tumorsejtekben lévő specifikus fehérjék azonosítására használják. A mezotelióma sejtek jellemzően a következő eredményeket mutatják:

• Calretinin – Pozitív.

• WT-1 – Pozitív.

• D2-40 – Pozitív.

• Citokeratin 5/6 – Pozitív.

• Claudin-4, MOC-31, BerEP4, TTF-1 – Általában negatív (ezek más rákos megbetegedések markerei).

További hasznos jelölők a következők:

• BAP1Normális esetben a sejtek pozitív magfestődést mutatnak a BAP1 esetében. A mezotelióma sejtek gyakran elveszítik a BAP1 festődést (negatív eredmény), ami segít megkülönböztetni a mezoteliómát a nem rákos állapotoktól.

• MTAPAz MTAP fehérje festődésének elvesztése mezoteliómában is gyakori, és a CDKN2A gén elvesztését jelzi.

Fluoreszcencia in situ hibridizáció (FISH)

A FISH-teszt segít azonosítani, hogy a genetikai anyag elveszett-e vagy elmozdult-e. A legfontosabb vizsgált változás a CDKN2A gén. Ennek a génnek az elvesztése szorosan összefügg a mezoteliómával, és jellemzően agresszívebb daganatra utal.

Lymphovascularis invázió

A rákos sejtek átterjedhetnek apró erekbe vagy nyirokcsatornákba, ezt a folyamatot nevezik limfovaszkuláris invázióA vérerek szállítják a vért az egész testben, míg a nyirokcsatornák a nyirokfolyadékot, amely kulcsfontosságú szerepet játszik az immunfunkciókban. Amikor a tumorsejtek bejutnak ezekbe a csatornákba, átterjedhetnek a test más részeire, például nyirokcsomók, a májban vagy a csontokban. A nyirokavaszkuláris invázió felfedezése a rák terjedésének nagyobb kockázatát jelenti.

Margók

A margó A műtét során eltávolított, daganatot körülvevő egészséges szövet. A patológusok gondosan megvizsgálják a széleket, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy az összes rákot eltávolították.

• A negatív árrés azt jelenti, hogy a szövet vágott szélén nem találhatók tumorsejtek.

• A pozitív árrés azt jelenti, hogy tumorsejtek vannak jelen a vágott szélen. Ez növeli annak kockázatát, hogy a rák ugyanott kiújul, és további kezelést igényelhet.

Nyirokcsomók

Nyirokcsomók apró, bab alakú szervek, amelyek alapvető szerepet játszanak az immunrendszerben. A testben kis csatornákon, úgynevezett nyirokereken keresztül kapcsolódnak egymáshoz. A rákos sejtek a daganatból ezeken a nyirokereken keresztül terjedhetnek a közeli nyirokcsomókba – ezt a folyamatot nyirokcsomó-áttétnek nevezik.

A tüdőben és a mellkasban található nyirokcsomók meghatározott területekre, úgynevezett nyirokcsomó-állomásokra vannak csoportosítva. 14 különböző nyirokcsomó-állomás létezik, mindegyiknek meghatározott helye van:

• 1. állomás: Alsó nyaki, supraclavicularis és sternális bevágásos nyirokcsomók.

• 2. állomás: Felső paratracheális nyirokcsomók.

• 3. állomás: Prevaszkuláris és retrotracheális nyirokcsomók.

• 4. állomás: Alsó paratracheális nyirokcsomók.

• 5. állomás: Subaortikus (aortopulmonális ablak) nyirokcsomók.

• 6. állomás: Para-aorta nyirokcsomók (a felszálló aorta vagy a rekeszizom közelében).

• 7. állomás: Subcarinalis nyirokcsomók (a carina alatt, ahol a légcső hörgőkre ágazik).

• 8. állomás: Paraözofageális nyirokcsomók (a nyelőcső mentén, a carina alatt).

• 9. állomás: Pulmonális szalag nyirokcsomók.

• 10. állomás: Hiláris nyirokcsomók (a tüdő hilumánál, ahol a légutak belépnek a tüdőbe).

• 11. állomás: Interlobáris nyirokcsomók (a tüdőlebenyek között).

• 12. állomás: Lobaris nyirokcsomók (a tüdőlebenyekben).

• 13. állomás: Szegmentális nyirokcsomók (a tüdőszegmenseken belül).

• 14. állomás: Szubszegmentális nyirokcsomók (kisebb tüdő alszegmenseken belül).

Ha a műtét során nyirokcsomókat távolítanak el, a patológus mikroszkóp alatt gondosan megvizsgálja azokat, hogy lássa, tartalmaznak-e rákos sejteket. A patológiai lelet jellemzően a következőket tartalmazza:

• A vizsgált nyirokcsomók teljes száma.

• A vizsgált nyirokcsomók helye (állomásai).

• A rákos sejteket tartalmazó nyirokcsomók száma.

• A rákos sejtek legnagyobb csoportjának mérete (gyakran „fókusznak” vagy „lerakódásnak” nevezik).

A nyirokcsomó-vizsgálat fontos információkat szolgáltat, amelyek segítenek orvosának meghatározni a rák patológiás nyirokcsomó-stádiumát (pN). Segít megjósolni annak valószínűségét is, hogy a rákos sejtek átterjedtek a test más részeire, irányítva a további kezelésekkel, például kemoterápiával, sugárterápiával vagy immunterápiával kapcsolatos döntéseket.

Patológiás szakasz

A mezoteliómát a következő módszerrel diagnosztizálják: TNM rendszer, amely figyelembe veszi:

Daganat mérete és terjedése (T-stádium)

• T1A daganat az egyik oldalon a mellhártyára korlátozódik.
• T2Rekeszizom vagy tüdőszövetet érintő daganat.
• T3Mélyebb rétegeket (például mellkasfalat) érintő daganat.
• T4Kiterjedt daganat, amely érinti a szívet, a gerincet vagy más fontos szerveket.

Nyirokcsomó-érintettség (N-stádium)

• N0Nem találhatók tumorsejtek a nyirokcsomókban.
• N1Daganatsejtek: A daganattal azonos oldalon található nyirokcsomókban található daganatsejtek.
• N2: Távolabbi vagy az ellenkező oldalon található nyirokcsomókban található daganatsejtek.

Áttétes betegség (M-stádium)

• M0Nincsenek tumorsejtek távoli helyeken.
• M1Távoli helyeken (pl. májban vagy agyban) található tumorsejtek.

Az egyes kategóriákban a magasabb számok előrehaladottabb betegséget és általában rosszabb prognózist jeleznek.

Prognózis

A mezotelióma prognózisa (várható kimenetele) számos tényezőtől függ:

• A mezotelióma típusaAz epithelioid fajta prognózisa a legjobb; a sarcomatoid és a bifázisos típusok agresszívebbek.

• A daganat stádiumaA korai stádiumú daganatok prognózisa jobb, mint az előrehaladott stádiumúaké.

• Nyirokcsomó-érintettség és áttétekHa a tumorsejtek nyirokcsomókban vagy távoli szervekben találhatók, a prognózis általában rosszabb.

• Genetikai tényezőkAz olyan gének elvesztése, mint a BAP1 vagy a CDKN2A, általában agresszívabb daganatot jelent.

A mezotelióma általában egy agresszív, nehéz prognózisú rák. A korai felismerés, a pontos diagnózis és a modern kezelések azonban jelentősen javíthatják az eredményeket.

Kérdések, amiket fel kell tennie orvosának:

• Milyen típusú mezoteliómám van?

• Milyen stádiumban van a mezoteliómám, és hogyan befolyásolja ez a kezelési lehetőségeimet?

• A patológiai eredményeim mutatnak-e genetikai elváltozásokat, például BAP1 vagy CDKN2A veszteséget?

• A családtagjaimnak genetikai vizsgálatot kell végezniük?

• Szükségem lesz további kezelésekre a műtét után, például kemoterápiára, immunterápiára vagy sugárterápiára?

• Mi a prognózisom a daganatom sajátosságai alapján?

• Milyen gyakran kell kontrollvizsgálatokra és ultrahangvizsgálatokra járnom?

• Vannak olyan klinikai vizsgálatok, amelyekhez csatlakozhatnék?

• Milyen támogatási források állnak rendelkezésre a mezoteliómás betegek és családjaik számára?