A here vegyes csírasejtes daganatának patológiai lelete

Jason Wasserman MD PhD FRCPC és Trevor Flood MD FRCPC
November 30, 2022

Mi az a kevert csírasejtes daganat?

A kevert csírasejtes daganat a hererák egy fajtája, amely egynél több csírasejtes daganatból áll. A kevert csírasejtes daganatokban előforduló csírasejtes daganatok típusai a következők szeminoma, embrionális karcinóma, tojássárgája daganat, teratoma és choriocarcinoma. A vegyes csírasejtes daganatok általában fiatal felnőtteknél fordulnak elő, és ritkán észlelhetők pubertás előtti gyermekeknél vagy 50 évesnél idősebb felnőtteknél.

Mik a csírasejtek?

A csírasejtek speciális sejtek, amelyek általában a herékben találhatók. Ezeket „primitív” sejteknek tekintik, mivel szinte bármilyen más típusú sejtté képesek átalakulni. A pubertás után a csírasejtek osztódnak, és spermatogóniát termelnek.

Hogyan történik a kevert csírasejtes daganat diagnózisa?

Ha kezelőorvosa azt gyanítja, hogy csírasejtes daganata van, vért vehet, és elemzi a daganat által termelt és a vérébe kerülő fehérjéket. Ezeket a fehérjéket tumormarkereknek nevezik. Sok csírasejtes daganat specifikus tumormarkereket termel, amelyek kimutathatók a vérében, és segíthetnek a rák kimutatásában. biopszia csírasejtes daganatok esetében ritkán hajtanak végre, mert fennáll a rák átterjedésének veszélye a test más részeire. Ha nagy a valószínűsége annak, hogy a daganat csírasejtes daganat, a legtöbb személynek műtétet ajánlanak fel annak eltávolítására. Az eltávolítás után a daganatot patológushoz küldik mikroszkóp alatti vizsgálatra.

Definíció szerint minden kevert csírasejtes daganat két vagy több típusú csírasejtes daganatból áll, és a jelentésben leírt jellemzők a vizsgálat során a szövetmintában látható csírasejtes daganatok számától és típusától függenek. mikroszkóp alatt.

A legtöbb kevert csírasejtes daganat tartalmaz egy komponenst szeminoma. Más típusú csírasejtes daganatok, amelyek a kevert csírasejtes daganatban is megfigyelhetők, az embrionális karcinóma, a tojássárgája-daganat, a choriocarcinoma és a teratoma. A patológiai jelentésnek tartalmaznia kell a látott csírasejtes daganatok típusait, valamint az egyes típusok százalékos arányát a teljes daganaton belül. Például egy jelentésben szerepelhet „vegyes csírasejtes daganat, 50% seminoma, 30% embrionális karcinóma és 20% teratoma”.

Milyen típusú csírasejtes daganatok találhatók kevert csírasejtes daganatban?

seminoma

seminoma a csírasejtes daganatok leggyakoribb típusa. Mikroszkóp alatt vizsgálva a szeminoma tumorsejtek nagy sejtek, amelyek lapoknak nevezett csoportokba rendeződnek. A daganatsejtek teste vagy citoplazmája általában tisztának tűnik. A lapokat vékony kötőszövetcsíkok választják el egymástól, úgynevezett rostos septae. A daganatsejteket körülveszik limfociták, amelyek normál immunsejtek.

Embriális carcinoma

Embriális carcinoma a csírasejtes daganat agresszív típusa, amely gyakran átterjed a test más részeire. Az „embrionális karcinóma” elnevezés a daganatsejtek megjelenését tükrözi, amelyek hasonlítanak a fejlődő embrióban általában látható sejtekhez. A daganat nagy és abnormális megjelenésű daganatsejtekből áll. A patológusok ezeket a sejteket úgy írják le atipikus. A daganat lehet monomorf (a sejtek nagyon hasonlítanak egymásra), ill pleomorf (nagy változékonyságot mutat sejtenként). A daganatsejtek nagy csoportokba rendeződhetnek, amelyeket fészkeknek vagy lapoknak neveznek. Össze is kapcsolódhatnak, így ujjszerű struktúrákat alkothatnak, amelyeket a következőképpen írnak le papilláris, vagy kerek csoportok ún nyálmirigyek. Sok mitotikus figurák (osztódó daganatsejtek) általában láthatók.

teratoma

A teratoma olyan csírasejtes daganat, amely speciálisabb vagy jól fejlettebb sejttípusokká kezdett átalakulni. A kevert csírasejtes daganatok legfeljebb fele tartalmazhat teratoma összetevőt. A patológusok a teratomákat két csoportra osztják: éretlen és érett. Az éretlen teratomák általában a fejlődő embrióban található sejtekből állnak. Különösen gyakran előfordul, hogy éretlen teratomában találnak embrionális idegszövetet, például fejlődő agyat. Ezzel szemben az érett teratoma fejlettebb sejtekből áll, amelyek általában felnőtteknél találhatók.

Az érett teratomák gyakran különböző szövettípusokkal rendelkeznek, és gyakori, hogy az érett teratomában az emésztőrendszerből, a tüdőből, a pajzsmirigyből, a csontokból és a bőrből származó szöveteket látni. Ritkán a rák kialakulhat egy érett teratoma belsejéből. A patológusok ezt szomatikusnak nevezik rosszindulat. A rák típusa attól a szövettől függ, amelyből a daganat indult. Például a pajzsmirigyszövetben kezdődő rák a pajzsmirigyrák egy fajtája, mint pl papilláris pajzsmirigyrák. Ellentétben a petefészekben keletkező érett teratomákkal, a herékben lévő összes teratomát rákosnak tekintik, és előfordulhat, hogy átterjednek a test más részeire.

Sárgája-zsák daganat

Sárgája-zsák daganat a heredaganat leggyakoribb típusa kisgyermekeknél, de felnőtteknél a vegyes csírasejtes daganatok kevesebb mint felében fordul elő. A tojássárgája-daganatok mikroszkopikus jellemzőinek széles skáláját mutathatják. A daganatsejtek gyakran kapcsolódnak egymáshoz, és nyitott tereket képeznek, úgynevezett ciszták. Egyéb minták közé tartoznak a nagy, tömör sejtcsoportok, nyálmirigyek, és ujjszerű papilláris szerkezetek. Egyedülálló mintázat, amely csak a tojássárgája-daganatoknál látható, ujjszerű papilláris struktúrákat foglal magában, nagy központi érrel, amelyet tiszta tér vesz körül. A patológusok ezeket a struktúrákat Schiller-Duval testekként írják le.

Choriocarcinoma

A choriocarcinoma a csírasejtes daganatok legkevésbé elterjedt típusa, amely kevert csírasejtes daganatban található. A daganat háromféle speciális sejtből áll: syncytiotrophoblastok; citotrofoblasztok; és köztes trofoblasztok. Ezeket a sejteket általában csak choriocarcinomában észlelik, és a patológusok keresik őket a diagnózis felállítása érdekében. A choriocarcinoma a csírasejtes daganat agresszív típusa, amely gyakran átterjed a test más részeire.

Milyen egyéb vizsgálatok végezhetők a diagnózis megerősítésére?

A patológusa elvégezheti az ún immunhisztokémia a diagnózis megerősítésére és a csírasejtes daganatok specifikus típusainak meghatározására a szövetmintában. Ennek a tesztnek az eredménye a mintában látható csírasejtes daganatok típusától függ, mivel mindegyik típus speciális fehérjéket termel, amelyek a tumorsejteken belül láthatók.

• OCT3/4: A szeminómák és az embrionális karcinómák OCT3/4-re pozitívak.
• SALL4: A szeminoma, az embrionális karcinóma és a tojássárgája-daganatok pozitívak a SALL4-re.
• CD30: Az embrionális karcinómák pozitívak a CD30-ra.
• Glypican-3: A sárgája-zsák daganatok pozitívak a glipikán-3-ra.
• Alfa-fetoprotein (AFP): A tojássárgája-daganatok pozitívak az AFP-re.
• Humán koriongonadotropin (hCG): A choriocarcinomák hCG-re pozitívak.
• Placentaszerű alkalikus foszfatáz (PLAP): A szeminómák és a choriocarcinomák pozitívak a PLAP-ra.

Mit jelent a csírasejtes neoplázia in situ?

Minden kevert csírasejtes daganat a herében lévő nagyon kis csatornákban, úgynevezett ondótubulusokban kezdődik. Amikor a daganatsejtek még a szemiferus tubulusokban vannak, a betegséget csírasejtes neopláziának nevezik in situ (GCNIS). A GCNIS idővel bármilyen típusú csírasejtes daganattá alakulhat. Amikor a tumorsejtek kitörnek a tubulusokból és bejutnak a környező szövetekbe, a betegséget csírasejtes daganatnak nevezik. Azt a folyamatot, amikor a tumorsejtek a tubulusokból kitörnek a környező szövetekbe, ún invázió. A patológusok gyakran látnak GCNIS-t a csírasejtes daganatot körülvevő szövetben. Ha patológusa látja a GCNIS-t, az szerepelni fog a jelentésében.

Hogyan mérik a daganatot és miért fontos a daganat mérete?

Ezeket a daganatokat három dimenzióban mérik, de jellemzően csak a legnagyobb dimenzió szerepel a jelentésben. Például, ha a daganat mérete 5.0 cm x 3.2 cm x 1.1 cm, a jelentés a tumor méretét 5.0 cm-ként írja le a legnagyobb méretben. A nagyobb daganatok nagyobb valószínűséggel nőnek be a környező struktúrákba, és ennek eredményeként rosszabbodnak prognózis.

Mit jelent a daganat kiterjesztése és miért fontos?

Minden kevert csírasejtes daganat az ondó tubulusokban kezdődik, de benőhetnek a környező szövetekbe, például a tunica vaginalisba, a lágy szövetekbe, a spermiumzsinórba vagy a herezacskóba. Ezt a folyamatot tumor kiterjesztésének nevezik. A tumor környező szövetekbe való kiterjesztése azért fontos, mert rosszabb prognózissal jár. A tumor kiterjesztését a patológiás tumor stádiumának (pT) meghatározására is használják.

Mi az a limfovaszkuláris invázió?

A limfovaszkuláris invázió azt jelenti, hogy a rákos sejteket véredényben vagy nyirokerekben láttak. A vérerek hosszú, vékony csövek, amelyek vért szállítanak a testben. A nyirokerek hasonlóak a kis erekhez, kivéve, hogy vér helyett nyirok nevű folyadékot szállítanak. A nyirokerek kis immunszervekkel, úgynevezett nyirokcsomók amelyek az egész testben megtalálhatók. A limfovaszkuláris invázió azért fontos, mert a rákos sejtek a vérerek vagy a nyirokerek segítségével átterjedhetnek a test más részeire, például a nyirokcsomókba vagy a tüdőbe, és mivel a patológiás tumor stádiumának (pT) meghatározására használják.

Margók

A margó olyan szövet, amelyet a sebésznek le kell vágnia, hogy eltávolítsa a daganatot a testéből. A legtöbb hereminta esetében a legfontosabb szegély a spermiumzsinór. Vegyes csírasejtes daganat vizsgálatakor a margót „negatívnak” tekintik, ha a szövet vágott szélén nincsenek rákos sejtek. A margó akkor tekinthető „pozitívnak”, ha nincs távolság a rákos sejtek és a levágott szövet széle között. A pozitív árrés nagyobb kockázattal jár, hogy a daganat a kezelés után ugyanazon a helyen visszatér (kiújul).

Megvizsgálták a nyirokcsomókat, és tartalmaztak-e rákos sejteket?

Nyirokcsomók kisméretű immunszervek, amelyek az egész testben megtalálhatók. A rákos sejtek a daganatból a nyirokcsomókba terjedhetnek kis ereken, úgynevezett nyirokereken keresztül. Emiatt a nyirokcsomókat általában eltávolítják és mikroszkóp alatt megvizsgálják, hogy rákos sejteket keressenek. A rákos sejtek mozgását a daganatból a test másik részébe, például egy nyirokcsomóba nevezik a áttétel.

A rákos sejtek általában először a daganathoz közeli nyirokcsomókba terjednek, bár a daganattól távol eső nyirokcsomók is érintettek lehetnek. Emiatt az első eltávolított nyirokcsomók általában a daganat közelében vannak. A daganattól távolabb eső nyirokcsomókat jellemzően csak akkor távolítják el, ha megnagyobbodtak, és nagy a klinikai gyanú, hogy rákos sejtek lehetnek a nyirokcsomóban.

Ha bármilyen nyirokcsomót eltávolítottak a szervezetéből, azt mikroszkóp alatt megvizsgálja egy patológus, és a vizsgálat eredményeit a jelentésben ismerteti. A legtöbb jelentés tartalmazza a vizsgált nyirokcsomók teljes számát, azt, hogy a szervezetben hol találták meg a nyirokcsomókat, valamint a rákos sejteket tartalmazó (ha van ilyen) számát. Ha rákos sejteket észleltek egy nyirokcsomóban, akkor a rákos sejtek legnagyobb csoportjának méretét is figyelembe veszik (amelyet gyakran „fókusznak” vagy „lerakódásnak” neveznek).

A nyirokcsomók vizsgálata két okból is fontos. Először is, ezt az információt a patológiás csomóponti stádium (pN) meghatározására használják. Másodszor, ha rákos sejteket találunk egy nyirokcsomóban, megnő annak a kockázata, hogy a jövőben rákos sejteket találnak a test más részein is. Ennek eredményeként orvosa felhasználja ezeket az információkat, amikor eldönti, hogy szükség van-e további kezelésre, például kemoterápiára, sugárterápiára vagy immunterápiára.

Mit jelent, ha egy nyirokcsomót pozitívnak írnak le?

A patológusok gyakran használják a „pozitív” kifejezést a nyirokcsomó amely rákos sejteket tartalmaz. Például egy rákos sejteket tartalmazó nyirokcsomót „rosszindulatú daganatra pozitívnak” vagy „áttétes karcinómára pozitívnak” nevezhetünk.

Mit jelent, ha egy nyirokcsomót negatívnak írnak le?

A patológusok gyakran használják a „negatív” kifejezést a nyirokcsomó amely nem tartalmaz rákos sejteket. Például egy olyan nyirokcsomót, amely nem tartalmaz rákos sejteket, „negatív rosszindulatú daganatra” vagy „metasztatikus karcinóma esetén negatívnak” nevezhetjük.

Mi az a daganatos lerakódás?

A rákos sejtek egy csoportja a nyirokcsomó hívják a tumor lerakódás. Ha daganatos lerakódást talál, patológusa megméri a lerakódást, és a legnagyobb talált daganatlerakódást leírhatja a jelentésében.

Mit jelent az extranodal extension (ENE) kifejezés?

Hírek nyirokcsomók vékony szövetréteg veszi körül, amelyet kapszulának neveznek. A nyirokcsomókba átterjedt rákos sejtek áttörhetik a kapszulát és bejuthatnak a nyirokcsomót körülvevő szövetbe. Ezt extranodális kiterjesztésnek (ENE) nevezik. Az extranodális kiterjesztés azért fontos, mert a patológiás csomóponti stádium (pN) meghatározására szolgál.

Patológiás stádium (pTNM)

A kevert csírasejtes daganat patológiás stádiuma a TNM stádiumrendszeren alapul, amely egy nemzetközileg elismert rendszer, amelyet eredetileg az Amerikai Rákellenes Bizottság hozott létre. Ez a rendszer az elsődleges daganatra (T) vonatkozó információkat használ, nyirokcsomók (N), és távoli metasztatikus betegség (M) a teljes kóros stádium (pTNM) meghatározásához. Patológusa megvizsgálja a szövetet, és minden résznek számot ad. Általában a magasabb szám előrehaladottabb betegséget és rosszabb prognózist jelent.

Tumor stádium (pT) kevert csírasejtes daganat esetén

A vegyes csírasejtes tumor 1 és 4 közötti tumorstádiumot kap a daganat elhelyezkedése, a környező szövetekbe való kiterjedésének mértéke és az alapján, hogy van-e limfovaszkuláris invázió.

• Tis: A daganatsejtek csak a szemiferus tubulusokon belül láthatók. Invazív daganat nem látható. Ez ugyanaz, mint a csírasejt, mint a neoplázia in situ.
• T1: A daganat csak a herében látható. Nem terjed ki a környező szövetek egyikébe sem.
• T2: A daganat csak a herében látható, és a lymphovascularis invázió látható, vagy a daganat a hilar lágyszövetébe, mellékherebe vagy tunica albugineába terjed.
• T3: A daganat a spermiumzsinórba nyúlik.
• T4: A daganat a herezacskóba nyúlik.

Nodális stádium (pN) kevert csírasejtes daganat esetén

A vegyes csírasejtes daganat 0-tól 3-ig terjedő csomóponti stádiumot kap a szám alapján nyirokcsomók daganatos sejtekkel, a legnagyobb nyirokcsomó méretével a rákos sejtekkel és a jelenléte extranodális kiterjesztése.

• Nx: Nem küldtek nyirokcsomót patológiai vizsgálatra.
• N0: Egyetlen vizsgált nyirokcsomóban sem látható rákos sejt.
• N1: A rákos sejtek legfeljebb öt nyirokcsomóban láthatók, és egyik nyirokcsomó sem nagyobb 2 cm-nél.
• N2: A rákos sejtek több mint öt nyirokcsomóban láthatók, de egyik nyirokcsomó sem haladja meg az 5 cm-t, vagy extranodális kiterjedés látható.
• N3: A rákos sejtek 5 cm-nél nagyobb nyirokcsomókban láthatók

Metasztatikus stádium (pM)

A vegyes csírasejtes daganat 0 vagy 1 metasztatikus stádiumot kap, attól függően, hogy a test egy távoli helyén (például csontban) vannak-e daganatsejtek. A metasztatikus stádium csak akkor állapítható meg, ha egy távoli helyről származó szövetet patológiai vizsgálatra bocsátanak. Mivel ez a szövet ritkán van jelen, a metasztatikus stádium nem határozható meg, és MX-ként szerepel.

Mit jelent, ha a jelentésem hegesedést vagy visszafejlődött csírasejtes daganatot ír le?

Egyes kevert csírasejtes daganatok mérete csökken, vagy akár teljesen eltűnik a daganat eltávolítása előtt. Ezt a folyamatot regressziónak nevezik. Ha a regressziós folyamat befejeződött, előfordulhat, hogy patológusa csak a daganat helyén lát heget, amikor mikroszkóp alatt megvizsgálják a szövetét. Ebben a helyzetben patológusa nem tud további részletekkel szolgálni a regresszió előtt jelenlévő csírasejtes daganatok típusairól. Egy másik helyzetben a patológus csak a rák korai formáját, az úgynevezett csírasejtes neopláziát látja in situ. A csírasejtes neoplázia in situ felfedezése egy hegben azt sugallja, hogy korábban csírasejtes daganat volt, de mára visszafejlődött.