Papilláris vesesejtes karcinóma patológiai jelentése

írta: Trevor A. Flood, MD FRCPC
Június 14, 2025

A papilláris vesesejtes karcinóma egyfajta veserák. A vesében található apró csövekből, úgynevezett tubulusokból fejlődik ki. Ez a második leggyakoribb veseráktípus felnőtteknél. A papilláris vesesejtes karcinóma kilátásai jelentősen változhatnak a daganat típusától, fokozatától és terjedésének mértékétől függően.

Milyen tünetei vannak a papilláris vesesejtes karcinómának?

Sok papilláris vesesejtes karcinómában szenvedő beteg nem tapasztal észrevehető tüneteket. Ezeket a daganatokat gyakran véletlenül fedezik fel más okokból végzett képalkotó vizsgálatok során. Ha tünetek jelentkeznek, azok a következők lehetnek:

• Vér a vizeletben (a vizelet rózsaszín, vörös vagy barna lehet).

• Fájdalom vagy kellemetlenség az oldalán vagy a hát alsó részén.

• Csomó vagy duzzanat a hasban.

• Megmagyarázhatatlan fogyás vagy fáradtság.

• Láz más nyilvánvaló ok nélkül.

Ha a daganat a test más részeire terjed (áttét), a tünetek az érintett területtől függhetnek.

Mi okozza a papilláris vesesejtes karcinómát?

A papilláris vesesejtes karcinóma legtöbb esetben ismeretlen az oka, és véletlenül alakul ki. Ezek a daganatok jellemzően nem kapcsolódnak konkrét expozíciókhoz vagy egészségügyi állapotokhoz. Bizonyos öröklött genetikai állapotok azonban növelhetik az ilyen típusú daganat kialakulásának kockázatát.

Papilláris vesesejtes karcinómával összefüggő genetikai állapotok

Bizonyos esetekben a papilláris vesesejtes karcinóma genetikai szindrómákhoz kapcsolódik. Ezek az örökletes állapotok növelhetik a többszörös vesedaganatok kialakulásának kockázatát, gyakran korábbi életkorban. Ha valakinek több daganata van, vagy fiatal korban veserák alakul ki nála, az orvosok genetikai vizsgálatot javasolhatnak az örökletes állapotok felderítésére.

Hogyan diagnosztizálják általában a papilláris vesesejtes karcinómát?

A papilláris vesesejtes karcinómát gyakran váratlanul fedezik fel képalkotó vizsgálatok, például ultrahang, CT-vizsgálat vagy MRI során, amelyeket más orvosi okokból végeznek. Ezeken a vizsgálatokon a daganat általában tömegként vagy kinövésként jelenik meg a vesében.

A képalkotás után az orvos biopsziát javasolhat, egy olyan eljárást, amelynek során a daganatból egy kis szövetmintát vesznek ki, és mikroszkóp alatt vizsgálják. Sok esetben azonban az orvosok inkább a teljes daganatot távolítják el műtéttel, anélkül, hogy először biopsziát végeznének. A vese egy részének vagy egészének eltávolítására irányuló műtétet nefrektómiának nevezik.

Hogyan néz ki a papilláris vesesejtes karcinóma mikroszkóp alatt?

Mikroszkóp alatt a papilláris vesesejtes karcinóma olyan daganatsejteket tartalmaz, amelyek egymáshoz kapcsolódnak, és apró, ujjszerű nyúlványokat, úgynevezett papillákat képeznek. Ezek a papillák a daganatszövet felszínéről nyúlnak ki. A patológusok ezt a jellegzetes papilláris mintázatot használják az ilyen típusú daganat egyértelmű azonosítására.

Melyek a papilláris vesesejtes karcinóma két típusa?

A papilláris vesesejtes karcinómát a tumorsejtek mikroszkópos megjelenése alapján két csoportra osztják:

• 1 típusa: A tumorsejtek kicsi, kerek maggal (az örökítőanyagot tároló rész) és halvány citoplazmával (sejttesttel) rendelkeznek.

• 2 típusa: A tumorsejtek nagyobb, szabálytalan alakú maggal és gazdagabb, rózsaszín citoplazmával rendelkeznek.

A típus azonosítása azért fontos, mert a 2-es típusú daganatok gyakran nagyobbak, magasabb fokúak, agresszívabbak és nagyobb valószínűséggel terjednek, mint az 1-es típusú daganatok.

Mi a WHO/ISUP fokozat, és miért fontos?

A patológusok a papilláris vesesejtes karcinómát a WHO/ISUP rendszer alapján osztályozzák, amelyet az Egészségügyi Világszervezet és a Nemzetközi Urológiai Patológiai Társaság dolgozott ki. A fokozat leírja, hogy a tumorsejtek mennyire rendellenesek a mikroszkóp alatt, segítve a tumor lehetséges viselkedésének előrejelzését.

A WHO/ISUP fokozatok a következők:

• 1 fokozat: A tumorsejtek magjai kicsik és kerekek. A nukleóluszok (a sejtmagban található apró struktúrák) nagyon nehezen láthatók.

• 2 fokozat: A sejtmagok kissé nagyobbak és szabálytalan alakúak. A sejtmagvacskák csak nagy nagyításnál láthatók.

• 3 fokozat: A sejtmagok egyértelműen megnagyobbodtak, szabálytalanok, a nukleóluszok pedig könnyen láthatók, még alacsony nagyításnál is.

• 4 fokozat: A sejtmagok rendkívül szabálytalanok, nagyon nagyok vagy bizarr alakúak. Az agresszív sejteket tartalmazó tumorok, mint például a sarcomatoid vagy rhabdoid sejtek, szintén ebbe a kategóriába tartoznak.

A magasabb fokú daganatok (3. és 4. fokú) gyorsabban nőnek, agresszívebben viselkednek, és nagyobb valószínűséggel terjednek, mint az alacsonyabb fokú daganatok (1. és 2. fokú).

Mik azok a sarcomatoid sejtek, és miért fontosak?

A szarkomatoid sejtek olyan daganatsejtek, amelyek megváltoztatták alakjukat és viselkedésüket. A kerek sejtek helyett ezek a sejtek hosszúak és vékonyak (orsó alakúak) lesznek. A szarkomatoid sejteket tartalmazó daganatokat magas malignitásúnak, agresszívebbnek tekintik, és nagyobb valószínűséggel terjednek át a test más részeire.

Mik azok a rabdoid sejtek, és miért fontosak?

A rabdoid sejtek olyan daganatsejtek, amelyek megjelenésüket izomsejtekre változtatták. A rabdoid sejteket tartalmazó daganatokat agresszívnek tekintik, és nagyobb valószínűséggel terjednek. A rabdoid sejtek jelenléte rosszabb kilátásokra is utal.

Mit jelent a tumor nekrózis?

A tumornekrózis a tumoron belüli olyan területekre utal, ahol a rákos sejtek elpusztultak, jellemzően a daganat gyors növekedése és a nem megfelelő vérellátás miatt. A tumornekrózis kimutatása azért fontos, mert gyakran agresszívabb daganatra és rosszabb prognózisra utal.

Mit jelent a tumor kiterjesztése, és miért fontos?

A daganat kiterjedése azt írja le, hogy a daganat milyen mértékben terjedt túl a vesén a közeli szövetekbe vagy szervekbe, például a környező zsírszövetbe, a nagy erekbe vagy a mellékvesébe. A daganat kiterjedését gondosan felmérik és dokumentálják a patológiai leletben, mivel befolyásolja a daganat stádiumát és a prognózist. A vesén túlra terjedő daganatok általában agresszívabbak, és kiterjedtebb kezelést igényelhetnek.

Mik azok a sebészeti margók, és miért fontosak?

A műtéti szegély a műtét során eltávolított daganatot körülvevő egészséges szövet. A patológusok gondosan megvizsgálják ezeket a szegélyeket, hogy megállapítsák, vannak-e daganatsejtek az eltávolított szövet szélein.

• Negatív árrés: A szövet szélén nincsenek tumorsejtek. Ez arra utal, hogy a teljes tumort sikeresen eltávolították, csökkentve ezzel a kiújulás esélyét.

• Pozitív árrés: A tumorsejtek a szövet szélén találhatók. Ez azt jelenti, hogy lehetnek még rákos sejtek a szervezetben, amelyek további műtétet vagy kezelést igényelhetnek.

Részleges nefrektómia esetén (amikor a vesének csak egy részét távolítják el) a szélek magukban foglalják a vese szövetét és a környező zsírt az eltávolított területen. Radikális nefrektómia esetén (amikor a teljes vesét eltávolítják) a szélek általában magukban foglalják a környező zsírt, a húgyvezetéket (a vesét a húgyhólyaggal összekötő cső) és a közeli ereket. A patológiai lelet világosan elmagyarázza a szélek állapotát.

Mi a nyirokavaszkuláris invázió, és miért fontos?

A nyirokavaszkuláris invázió azt jelenti, hogy a tumorsejtek kis vér- vagy nyirokerekbe jutottak. A vérerek a testben szállítják a vért, a nyirokerek pedig egy nyiroknak nevezett folyadékot, amely a nyirokcsomókhoz kapcsolódik. Ha a tumorsejtek bejutnak ezekbe az erekbe, a rák átterjedhet a test más részeire. A nyirokavaszkuláris invázió jelenléte fontos megállapítás, amely befolyásolhatja a kezelést és a monitorozást.

Megvizsgálták a nyirokcsomókat, és mit jelentenek az eredmények?

A nyirokcsomók a szervezetben található apró immunszervek, amelyek segítenek a fertőzések leküzdésében. A tumorsejtek néha a nyirokereken keresztül terjednek a nyirokcsomókba. A műtét során a közeli nyirokcsomókat eltávolíthatják és megvizsgálhatják a rák terjedésének ellenőrzése érdekében.

• Negatív nyirokcsomók: Nem találtak tumorsejteket.

• Pozitív nyirokcsomók: Daganatsejteket találtak. A rákos sejtek jelenléte a nyirokcsomókban a rák további terjedésének nagyobb esélyét jelzi, ami további kezeléseket, például kemoterápiát vagy immunterápiát igényelhet.

A patológiai jelentés egyértelműen fel fogja tüntetni, hogy hány nyirokcsomót vizsgáltak, azok helyét, és hogy tartalmaztak-e rákos sejteket.

Papilláris vesesejtes karcinóma patológiai stádiumbeosztása (TNM rendszer)

Kezelőorvosa a TNM stádiumbeosztási rendszert használja a daganat súlyosságának leírására. Ez a rendszer segít az egészségügyi csapatnak megérteni a daganat előrehaladottságát három fontos tényező vizsgálatával. Ezek a tényezők a daganat mérete és növekedésének mértéke (T), hogy a rákos sejtek átterjedtek-e a közeli nyirokcsomókra (N), és hogy a rák átterjedt-e a test távoli részeire (M). A TNM stádium ismerete segít orvosának a legjobb kezelés megtervezésében és a prognózis (kilátások) becslésében.

Tumor stádium (T)

• T1: A daganat 7 cm-es vagy kisebb, és teljes egészében a vesén belül helyezkedik el.

• T2: A daganat nagyobb, mint 7 cm, még teljesen a vesén belül van.

• T3: A daganat a környező zsírszövetbe vagy a veséhez kapcsolódó nagy vénába nőtt.

• T4: A daganat a vesén kívülre, a közeli struktúrákba vagy szervekbe, például a mellékvesébe nőtt.

Csomóponti szakasz (N)

• N0: Nincsenek tumorsejtek a nyirokcsomókban.

• N1: A nyirokcsomókban található tumorsejtek.

• NX: A nyirokcsomókat nem vizsgálták.

Áttétes stádium (M)

• M0: Nincs bizonyíték arra, hogy a daganat távoli testrészekre terjedt volna.

• M1: A tumorsejtek a test távoli részeire terjedtek ki.

• MX: Az áttétek terjedését nem lehet felmérni.

A magasabb stádiumok azt jelentik, hogy a daganat előrehaladottabb, és további kezeléseket igényelhet.

Az egészséges veseszövet vizsgálata (nem daganatos vese)

A patológus a műtét során eltávolított egészséges veseszövetet is megvizsgálja. Gondosan keres más állapotok jeleit is, például a magas vérnyomással összefüggő változásokat vagy a cukorbetegség okozta károsodást. A patológiai leletben szerepelni fog minden jelentős elváltozás a nem daganatos veseszövetben.

Kérdések, amelyeket orvosának kell feltennie

• Milyen típusú, fokozatú és stádiumú a daganatom, és mit jelent ez a kezelésemre nézve?

• Voltak-e szarkomatoid vagy rabdoid sejtek a daganatomban?

• Negatívak vagy pozitívak voltak a műtéti szélek, és szükségem van-e további kezelésre?

• Megvizsgálták a nyirokcsomókat, és tartalmaztak-e daganatsejteket?

• Szükségem lesz további kezelésekre, például kemoterápiára vagy immunterápiára?

• Milyen gyakran lesz szükségem kontrollvizsgálatokra vagy képalkotó vizsgálatokra?

• Milyen életmódbeli változások segíthetnek javítani a prognózisomon?

• Fontolóra kellene venniük a családtagjaimnak a genetikai vizsgálatot?