írta: Jason Wasserman MD, PhD FRCPC
27. augusztus 2024.
A gyomor adenokarcinóma, más néven gyomorrák, egy olyan rákfajta, amely a gyomor belső felületét borító sejtekből indul ki. Ez a gyomorrák leggyakoribb formája, amely az összes gyomorrák körülbelül 90-95%-át teszi ki. A prognózis A gyomor adenokarcinómája nagymértékben változik a szövettani fokozat, a diagnózis felállítási stádiuma és a rákos sejtek terjedése alapján. nyirokcsomók.
A gyomor izmos, üreges szerv az emberek és számos állat gyomor-bélrendszerében. Döntő szerepet játszik az emésztőrendszerben azáltal, hogy feldolgozza a bevitt táplálékot, félig folyékony formává bontja, úgynevezett chyme-ra, majd fokozatosan a vékonybélbe juttatja.
A gyomor négy fő részre oszlik, amelyek mindegyike sajátos funkciókkal rendelkezik:
Az antrum a gyomor invazív adenokarcinóma leggyakoribb helye. Ez a terület különösen érzékeny az adenokarcinómára, mivel számos olyan tényezőnek van kitéve, amelyek hozzájárulhatnak a rák kialakulásához, mint pl. Helicobacter pylori fertőzés, krónikus gyulladás, étrendi tényezők és az epesavak jelenléte.
A gyomor adenokarcinómájához kapcsolódó környezeti tényezők közé tartozik Helicobacter pylori fertőzés, Epstein-Barr-vírus (EBV) fertőzés, dohányzás és táplálkozási tényezők. A CDH1 vagy APC géneket érintő genetikai mutációk szintén összefüggésbe hozhatók a gyomor adenokarcinóma kialakulásának fokozott kockázatával.
A gyomor adenokarcinóma tünetei közé tartozik a nyelési nehézség, a fogyás, a gyomorfájdalom, az émelygés, a hányás és a jóllakottság érzése kis mennyiségű étel elfogyasztása után. A betegség korai stádiumai azonban gyakran csak kevés tünetet vagy egyáltalán nem okoznak, így a korai felismerés kihívást jelent.
A diagnózis általában képalkotó vizsgálatok (például CT vagy MRI), endoszkópos eljárások és biopszia, ahol a patológus kis szövetmintát vizsgál mikroszkóp alatt.
A gyomor adenokarcinómáját szövettani típusokra osztják a daganatsejtek mikroszkóp alatti megjelenése alapján. A leggyakoribb szövettani típusokat az alábbiakban ismertetjük.
A tubuláris adenokarcinóma a gyomor adenokarcinóma leggyakoribb típusa. Az ilyen típusú daganatok rendellenes mirigyekből állnak, amelyek nagyobbak és szabálytalanabbak, mint a normál gyomormirigyek. Mikroszkóp alatt ezek a mirigyek összetett vagy elágazó megjelenésűek lehetnek. A mirigyeket bélelő rákos sejtek abnormálisnak tűnnek, és gyakran a gyors növekedés jeleit mutatják. A tubuláris adenokarcinómák gyakran a gyomor belső rétegében képződnek, és átterjedhetnek a mélyebb rétegekbe. A patológusok megvizsgálják ezeknek a mirigyeknek a méretét, alakját és mintáját, hogy meghatározzák a diagnózist és felmérjék a tumor fokozatát.
A bél típusú adenokarcinóma a gyomorrák egy fajtája, amely a bélben található sejtekhez hasonlít. A daganat jól formázott nyálmirigyek amelyek hasonlóak a normál bélszövetben található mirigyekhez. A bél típusú adenokarcinóma gyakran társul krónikus gyulladás a gyomor nyálkahártyájának károsodása, amelyet fertőzés okozhat Helicobacter pylori vagy egyéb kockázati tényezők, mint például a dohányzás vagy az étkezési szokások. Egy rákmegelőző elváltozás ún interstinalis metaplasia gyakran látható a daganatot körülvevő szövetben. Az intestinalis típusú adenokarcinóma viselkedése a szövettani fokozattól függ, amely a jól differenciálttól a rosszul differenciáltig terjed. A patológusok ezeket a jól kialakult mirigyeket és a sejtek bélrendszeri megjelenését keresik a bél típusú adenokarcinóma diagnosztizálásához.
A papilláris adenokarcinóma az adenokarcinóma egy fajtája, ahol a daganatsejtek hosszú, ujjszerű kiemelkedéseket képeznek, amelyeket papilláknak neveznek. Ezek a papillák a kóros sejtekkel borított központi szövetmagból állnak. Az ilyen típusú adenokarcinóma lassan nő, de behatolhat a környező szövetekbe, ha nem kezelik. A papilláris adenokarcinómák általában differenciáltabbak, ami azt jelenti, hogy a sejtek jobban hasonlítanak a normál gyomorsejtekre, bár még mindig abnormális jellemzőket mutatnak. A papilláris mintázat kulcsfontosságú az ilyen típusú adenokarcinóma diagnosztizálásában.
A mucinosus adenocarcinoma a gyomorrák egy fajtája, amelyet nagy mennyiségű nyálkaképződés jellemez. A nyálka medencéket képez a daganaton belül, és elválasztja a rákos sejteket. Ezek a daganatok gyakran kocsonyás megjelenésűek a mikroszkóp alatt a nagy mennyiségű nyálka miatt. A mucinosus adenocarcinomák agresszívebbek lehetnek, mint más típusú adenokarcinómák, mivel a nyálka lehetővé teszi a rákos sejtek könnyebb terjedését a szöveteken keresztül. A patológusok a mucinosus adenocarcinomát a daganatban lévő nyálka mennyiségének mérésével diagnosztizálják – ha a nyálka a daganat több mint 50%-át teszi ki, akkor nyákosnak minősül.
A diffúz típusú gyomorrákot a rákos sejtek szétszórt eloszlása jellemzi a gyomor falán, gyakran beleértve pecsétgyűrűs sejtek. Ezek a sejtek jellegzetes megjelenésükről ismertek, mivel egy nagy vakuólum kiszorítja a sejtet atommag. Ez az altípus kevésbé kapcsolódik környezeti tényezőkhöz, inkább genetikai hajlamokhoz, potenciálisan fiatalabb betegeket érintve, és családi mintát mutat. Az ilyen típusú rák alternatív neve a rosszul összetartó adenokarcinóma.
A gyomor diffúz típusú adenokarcinóma jelentős kihívásokat jelent a diagnózis és a kezelés során. Elterjedtsége és a jól körülhatárolható daganattömeg hiánya miatt nehéz lehet a korai felismerés. Általában agresszívebbnek tartják, mint a tubuláris vagy bélrendszeri típusokat, és hajlamos a korai áttétel és gyengébb válasz a hagyományos kemoterápiára. Következésképpen a diffúz típusú gyomorrák prognózisa gyakran rosszabb, ami aláhúzza ennek az altípusnak a korai azonosításának fontosságát a leghatékonyabb kezelési stratégiák testreszabása érdekében.
A gyengén kohéziós gyomor adenokarcinóma egy specifikus szövettani altípus, amelyet olyan rákos sejtek jellemeznek, amelyek nem tapadnak össze, vagy nem képeznek szilárd daganatokat, hanem diffúz módon terjednek el a gyomor nyálkahártyáján és falán. Ez a jellemző megnehezíti a rák korai felismerését és diagnosztizálását, mivel a meghatározott tömeg hiánya azt jelenti, hogy képalkotó vagy endoszkópos vizsgálattal nem lehet könnyen azonosítani. A rosszul kohéziós típusú adenokarcinóma alternatív neve a diffúz típusú adenokarcinóma.
Az adenokarcinóma gyengén összetartó típusát a rákos sejtek szétszórt eloszlása jellemzi a gyomor falán, gyakran pecsétgyűrűs sejtek. Ezek a sejtek jellegzetes megjelenésükről ismertek, mivel egy nagy vakuólum kiszorítja a sejtmagot.
A rosszul diszkohéziós altípus azonosítása fontos a kezelés tervezése és prognózisa szempontjából. Mivel ezek a rákos sejtek széles körben elterjednek, és nem rendelkeznek intercelluláris kapcsolatokkal, mélyebbre tudnak behatolni a gyomor falába és Áttéteket más szervekre korábban, mint a rák összetartóbb formái. Ez a viselkedés egy nagyobb kihívást jelentő kezelési forgatókönyvhöz járul hozzá, és általában rosszabb prognózist jelez. Ennek az altípusnak a felismerése lehetővé teszi a klinikusok számára, hogy agresszívebb és személyre szabottabb terápiás megközelítéseket mérlegeljenek, elismerve a gyomorrák ezen formájának kezelésében rejlő egyedi kihívásokat.
Signet gyűrűsejtek jellemzően a gyomor diffúz vagy rosszul kohéziós adenokarcinómájában találhatók meg. Ezek a sejtek nagy mucin vakuólumokat tartalmaznak, amelyek a sejtmagot a perifériára tolják, így a sejt gyűrűszerű megjelenést kölcsönöz. Ez a tulajdonság azért jelentős, mert a pecsétgyűrűs sejtes karcinóma agresszív viselkedéséről és hajlamáról ismert, hogy a gyomorfalon és azon túl is diffúzabban terjed a gyomorrák egyéb formáihoz képest. A Signet gyűrűsejtek jellemzően rosszul kohéziós típusú adenokarcinómában és diffúz típusú gyomor adenokarcinómában láthatók.
A pecsétgyűrűsejtek azonosítása több okból is fontos. Először is, gyakran rosszabb prognózisra utal a rák agresszív természete és a gyors terjedési képessége miatt. Másodszor, ez a megállapítás befolyásolhatja a kezeléssel kapcsolatos döntéseket, mivel a pecsétgyűrűs sejtekkel rendelkező rákok másképpen reagálhatnak a kemoterápiára és más kezelésekre, mint a gyomorrák más típusai.
Az invazív gyomor adenokarcinóma három fokozatra osztható: jól differenciált, közepesen differenciált és rosszul differenciált. A fokozat a kerek szerkezeteket alkotó daganatsejtek százalékos arányán alapul, az úgynevezett nyálmirigyek. Az olyan daganatot, amely nem hoz létre mirigyeket, differenciálatlannak nevezzük. A fokozat azért fontos, mert a rosszul differenciált és differenciálatlan daganatok agresszívebben viselkednek. Például ezek a daganatok nagyobb valószínűséggel terjednek át nyirokcsomók és más testrészek.
A patológiában "invázió” arra a folyamatra utal, amikor a rákos sejtek a daganat eredeti helyéről a környező szövetekbe vagy szervekbe terjednek. Pontosabban a gyomorból kiinduló adenokarcinóma esetén nyálkahártya (a legbelső bélés), az invázió azt jelenti, hogy a rákos sejtek más gyomorrétegekbe, vagy akár a gyomoron kívüli szervekbe költöztek. A patológus csak akkor tudja megfigyelni az inváziót, ha mikroszkóp alatt megvizsgálja a daganatot.
A mikroszkópos vizsgálat során a patológus megállapítja, hogy a rákos sejtek milyen messzire kerültek a nyálkahártyán túl a közeli szövetekbe, ez az invázió mélysége vagy szintje. Az invázió mélységének azonosításának jelentősége abban rejlik, hogy képes előre jelezni a rák agresszivitását: a gyomor falába mélyebben behatoló daganatok hajlamosabbak áttétet adni más testrészekre, pl. nyirokcsomók, máj vagy tüdő. Ezenkívül az invázió mélysége segít a daganat patológiás stádiumának (pT) megállapításában, ami kulcsfontosságú a legmegfelelőbb kezelési stratégia kiválasztásához.
A legtöbb patológiai jelentés a gyomor invazív adenokarcinómájáról a következőképpen írja le az invázió mélységét vagy szintjét:
Az Ön patológusa az invázió mélységét fogja használni a patológiás tumor stádiumának (pT) meghatározásához az alábbiak szerint:
A sejtek az egész testben termelik a HER2 fehérje, amely kapcsolóként működik a sejtek növekedésének és osztódásának elősegítésében. Amikor azonban a rákos sejtek túltermelődnek a HER2-t, sokkal gyorsabban nőnek és osztódnak, mint a normál sejtek. Körülbelül minden ötödik gyomordaganat túltermeli a HER2-t. Ezért patológusa megvizsgálja rákos sejtjeit HER2 jelenlétére.
Immunhisztokémia (IHC) ez a leggyakrabban használt teszt a HER2 kimutatására rákos sejtekben. Egy másik módszer az ún fluoreszcens in situ hibridizáció (FISH). Egyes laboratóriumok csak akkor végeznek FISH-tesztet, ha az IHC-teszt kétértelmű eredményt ad.
Ha a daganatát immunhisztokémiai módszerrel vizsgálták, a jelentés a következő kategóriákba sorolja az eredményeket:
A HER2-pozitív daganatokban szenvedő betegek speciális kezelésekre jogosultak. Beszélje meg kezelőorvosával az Ön számára elérhető kezelési lehetőségeket.
A Mismatch Repair (MMR) egy kritikus rendszer minden normális, egészséges sejtben, amely kijavítja a DNS-hibákat. Ez a rendszer különböző fehérjékre támaszkodik, főleg az MSH2-re, MSH6-ra, MLH1-re és PMS2-re.
Ez a négy fehérje, az MSH2, MSH6, MLH1 és PMS2, párosul (MSH2 az MSH6-tal és MLH1 a PMS2-vel) a sérült DNS helyreállítása érdekében. Ha egy fehérje hiányzik, a párja nem tudja hatékonyan javítani a DNS-t, ami növeli a rák kockázatát.
A patológusok eltérés-javító teszteket végeznek daganatmintákon, hogy ellenőrizzék e fehérjék valamelyikének hiányát, ezt a folyamatot a patológiai jelentések részletezik. Ennek a vizsgálatnak az elsődleges módszere immunhisztokémia, amely azonosítja, hogy a daganatsejtek termelik-e mind a négy eltérést javító fehérjét.
Ha egy fehérje hiányzik, a patológiai jelentés „elveszett” vagy „hiányos”-ként jelzi. Gyakran, amikor egy fehérje hiányzik, a párja is elveszik. Ha a fehérje normálisan expresszálódik, a patológiai jelentés „ép”-ként jelzi.
Gyomor-adenokarcinóma esetén egy vagy több eltérést javító fehérje hiánya általában jobb prognózist jelez, és azt jelzi, hogy az immunkontrollpont-gátlókkal, azaz a rákkezeléssel szemben nagyobb reakcióképesség érhető el.
A patológusok a „perineurális invázió” kifejezést használják olyan helyzet leírására, amikor rákos sejtek kötődnek az ideghez vagy behatolnak egy idegbe. Az „intraneurális invázió” egy kapcsolódó kifejezés, amely kifejezetten az ideg belsejében található rákos sejtekre utal. A hosszú vezetékekre emlékeztető idegek idegsejtekként ismert sejtcsoportokból állnak. Ezek az egész testben jelen lévő idegek olyan információkat továbbítanak a test és az agy között, mint a hőmérséklet, a nyomás és a fájdalom. A perineurális invázió azért fontos, mert lehetővé teszi a rákos sejtek számára, hogy az ideg mentén a közeli szervekbe és szövetekbe utazzanak, növelve a daganat műtét utáni kiújulásának kockázatát.
A limfovaszkuláris invázió akkor következik be, amikor a rákos sejtek behatolnak egy véredénybe vagy nyirokedénybe. A vérerek vékony csövek, amelyek az egész testben vért szállítanak, ellentétben a nyirokerekkel, amelyekben vér helyett nyirok nevű folyadék van. Ezek a nyirokerek kis immunszervekhez kapcsolódnak, amelyek az ún nyirokcsomók szétszórva a testben. A limfovaszkuláris invázió azért fontos, mert a rákos sejteket a véren vagy a nyirokereken keresztül más testrészekre, így a nyirokcsomókra vagy a májra is terjeszti.
A kis immunszervek, az úgynevezett nyirokcsomók, az egész testben találhatók. A rákos sejtek apró nyirokereken keresztül eljuthatnak a daganatból ezekbe a nyirokcsomókba. Emiatt az orvosok gyakran eltávolítják és mikroszkóposan megvizsgálják a nyirokcsomókat, hogy rákos sejteket keressenek. Ezt a folyamatot, amikor a rákos sejtek az eredeti daganatból egy másik testrészbe, például nyirokcsomóba költöznek, nevezik áttétel.
A rákos sejtek általában először a daganat közelében lévő nyirokcsomókba vándorolnak, bár a távoli nyirokcsomók is érintettek lehetnek. Következésképpen a sebészek általában először eltávolítják a daganathoz legközelebb eső nyirokcsomókat. Eltávolíthatják a daganattól távolabb eső nyirokcsomókat, ha megnagyobbodtak, és erős a gyanú, hogy rákos sejteket tartalmaznak.
A patológusok mikroszkóp alatt megvizsgálják az eltávolított nyirokcsomókat, és a leleteket a jelentésben részletezik. A „pozitív” eredmény rákos sejtek jelenlétét jelzi a nyirokcsomóban, míg a „negatív” eredmény azt jelenti, hogy nem találtak rákos sejteket. Ha a jelentés rákos sejteket talál egy nyirokcsomóban, megadhatja ezen sejtek legnagyobb klaszterének méretét is, amelyet gyakran „fókusznak” vagy „lerakódásnak” neveznek. Extranodális hosszabbítás akkor fordul elő, amikor a daganatsejtek behatolnak a nyirokcsomó külső tokjába, és átterjednek a szomszédos szövetbe.
A nyirokcsomók vizsgálata két okból is fontos. Először is segít meghatározni a patológiás csomóponti stádiumot (pN). Másodszor, a rákos sejtek felfedezése egy nyirokcsomóban azt sugallja, hogy nagyobb a kockázata annak, hogy később rákos sejteket találnak más testrészekben. Ez az információ segíti orvosát annak eldöntésében, hogy szüksége van-e további kezelésekre, például kemoterápiára, sugárterápiára vagy immunterápiára.
A patológiában a margó a tumor műtét során eltávolított szövet széle. A patológiai jelentésben a margó státusza fontos, mivel azt jelzi, hogy a teljes daganatot eltávolították-e, vagy ha néhányat hátrahagytak. Ez az információ segít meghatározni a további kezelés szükségességét.
A patológusok általában olyan sebészeti beavatkozást követően értékelik a margót, mint egy kivágás or kivágás, amely eltávolítja a teljes daganatot. Az árréseket általában nem értékelik a biopszia, amely a daganatnak csak egy részét távolítja el. A jelentett szegélyek száma és mérete – mennyi normális szövet van a daganat és a vágott él között – a szövet típusától és a daganat helyétől függően változik.
A patológusok megvizsgálják a széleket, hogy ellenőrizzék, vannak-e daganatsejtek a szövet vágási szélén. A pozitív margó, ahol daganatsejtek találhatók, arra utal, hogy bizonyos rák a szervezetben maradhat. Ezzel szemben a negatív margó, ahol nincsenek tumorsejtek a szélén, arra utal, hogy a daganatot teljesen eltávolították. Egyes jelentések a legközelebbi daganatsejtek és a margó közötti távolságot is mérik, még akkor is, ha minden margó negatív.
Az orvosok azért írták ezt a cikket, hogy segítsenek elolvasni és megérteni a patológiai jelentést. Kapcsolatfelvétel ha kérdése van ezzel a cikkel vagy patológiai jelentésével kapcsolatban. A patológiai jelentés teljes körű bemutatásához olvassa el ezt a cikket.