Írta: Stephanie Reid MD FRCPC
Január 30, 2025
A jól differenciált neuroendokrin daganat a hasnyálmirigyrák egyik fajtája, amelyből indul ki neuroendokrin sejtek a hasnyálmirigy hormontermelő (endokrin) részében. Ezek a daganatok gyakrabban fordulnak elő az 1-es típusú többszörös endokrin neoplasia (MEN1) nevű genetikai szindrómában szenvedőknél, de a legtöbb ilyen daganatban szenvedő embernek nincs ismert genetikai állapota.
A jól differenciált neuroendokrin daganatok a hasnyálmirigy endokrin részében kezdődnek. A hasnyálmirigynek ez a része kis, kerek struktúrákból, úgynevezett Langerhans-szigetekből áll. Ezekben a szigetekben lévő sejtek idegsejtekként (neuronok) és hormontermelő (endokrin) sejtekként működnek. Jeleket kapnak az idegrendszertől és a véráramtól, és hormonok termelésével reagálnak. Ezek a hormonok segítik a test számos funkciójának szabályozását, beleértve a vércukorszintet is. A hasnyálmirigy számos hormont termel, többek között:
A hasnyálmirigy jól differenciált neuroendokrin daganatának tünetei attól függenek, hogy a daganat az működése or nem működőképes.
Egyes jól differenciált neuroendokrin daganatok olyan hormonokat termelnek, amelyek specifikus tüneteket okoznak. Ezeket a daganatokat funkcionálónak nevezik, és az általuk termelt hormon típusa alapján nevezik el. A tünetek akkor jelentkeznek, amikor a daganat túlzott mennyiségű hormont bocsát ki a véráramba, ami hormonális szindrómához vezet.
A jól működő, jól differenciált neuroendokrin daganatok gyakori típusai a következők:
A kevésbé gyakori, jól differenciált neuroendokrin daganatok olyan hormonokat is termelhetnek, mint a szerotonin, növekedési hormon-felszabadító hormon (GHRH), mellékpajzsmirigyhormonhoz kapcsolódó peptid (PTHrP) vagy kolecisztokinin (CCK), ami más anyagcsere-egyensúlyzavarokhoz vezethet.
A nem működő, jól differenciált neuroendokrin daganatok nem termelnek észrevehető tüneteket okozó hormonokat. Azonban sok ilyen daganat még mindig olyan anyagokat termel, mint a hasnyálmirigy-polipeptid (PP), a szomatosztatin és a kromograninok, amelyek kimutathatók vérvizsgálattal vagy immunhisztokémia de nem okoznak specifikus klinikai szindrómát.
Mivel a nem működő daganatok nem produkálnak hormontöbblethez kapcsolódó tüneteket, gyakran később fedezik fel őket, amikor már nagyra nőttek. A tüneteket általában az okozza, hogy a daganat megnyomja a hasnyálmirigy közeli struktúráit. Ezek a tünetek a következők:
A nem működő, jól differenciált neuroendokrin daganatok legalább 15%-át véletlenül találják a független okokból végzett képalkotó vizsgálatok során. Néha egy nem működő daganatot csak akkor diagnosztizálnak, amíg meg nem történt áttéteket (terjed) más testrészekre, például a májra. A tünetek még ezekben az esetekben is enyhék vagy észrevétlenek lehetnek.
A hasnyálmirigy legtöbb jól differenciált neuroendokrin daganata szórványosan fordul elő, vagyis ismert örökletes ok nélkül alakul ki. Azonban az esetek 10-20%-ában ezek a daganatok olyan genetikai szindrómában szenvedőknél jelentkeznek, amely több szervben is növeli a daganatok kialakulásának kockázatát.
A jól differenciált neuroendokrin daganatokhoz leggyakrabban kapcsolódó genetikai szindrómák a következők:
Még az ilyen szindrómák nélküli emberekben is bizonyos öröklött DNS-javító génmutációkat találtak jól differenciált neuroendokrin daganatok egyes esetekben. Ezek közé tartoznak a MUTYH, CHEK2 és BRCA2 mutációi, amelyek más típusú rákokhoz is kapcsolódnak.
Ha genetikai szindróma gyanúja merül fel, orvosa genetikai vizsgálatot javasolhat annak megállapítására, hogy van-e olyan örökletes mutációja, amely növeli más daganatok kialakulásának kockázatát.
A hasnyálmirigy jól differenciált neuroendokrin daganatát általában kis szövetminta vételével diagnosztizálják. Ezt megtehetjük a Finom tű aspirációs biopszia (FNAB) vagy egy tűmag biopszia. Ha a daganat a hasnyálmirigy egy tűvel nehezen elérhető részében található, egy speciális képalkotó teszt, az úgynevezett oktreotid szkennelés segíthet a diagnózis felállításában.
A daganat diagnosztizálása után gyakran műtétet végeznek annak eltávolítására. A műtét típusa a daganat helyétől függ:
Mikroszkóp alatt nézve a hasnyálmirigy jól differenciált neuroendokrin daganatai jellegzetes növekedési mintázatot mutatnak. Ezek a daganatok szervezett sejtcsoportokat alkotnak, amelyek hasonlítanak a normál endokrin sejtekhez.
A két leggyakoribb növekedési minta:
Egyes daganatok mindkét mintát kombinálják. A daganatsejtek közötti terek (úgy nevezett stroma) változatosak, a kis vérerekkel rendelkező finom kötőszövettől a sűrű, rostos területekig. Egyes esetekben a stróma kalcium lerakódásokat tartalmazhat, az úgynevezett psammoma testek.
A daganatsejtek általában kerekek vagy oválisak, finoman szemcsések citoplazma. az magok jellegzetes „sót-borsot” tartalmaznak kromatin mintázat, ami azt jelenti, hogy a DNS kis, szabálytalan csomókba rendeződik. A szilárd mintázatú daganatok esetében a sejtmagok a sejten belül, míg a trabekuláris daganatoknál a szélek felé helyezkednek el.

A legtöbb daganat nagyon keveset mutat nukleáris atípia, ami azt jelenti, hogy a sejtek a normál hasnyálmirigy endokrin sejtekhez hasonlítanak. Egyes daganatok azonban tartalmazhatnak megnagyobbodott sejtmagokat vagy sejteket, amelyeken átlátszó ill rabdoid (excentrikus, szabálytalan) megjelenés.
A jól differenciált neuroendokrin daganatok kulcsfontosságú jellemzője az alacsony sejtosztódási arány. Patológusok számolja meg a számát mitotikus figurák (osztódáson áteső sejtek), hogy felmérje, mennyire agresszív a daganat. A legtöbb daganatban kevesebb, mint 20 osztódó sejt van 2 mm² szövetenként, ami az alacsony és közepes fokú tartományba helyezi őket.
Egyes daganatok kis, nem rákos csatornákat, acinit vagy normál hasnyálmirigy endokrin szigetecskéket is tartalmazhatnak a daganatszövetben keveredve.
A fokozat azt írja le, hogy a rákos sejtek mennyire különböznek a normál sejtektől, és milyen gyorsan növekszik a daganat. A hasnyálmirigy jól differenciált neuroendokrin daganatainak osztályozása az aktívan osztódó daganatsejtek számán alapul. Ezeket az osztódó sejteket ún mitotikus figurák, és a folyamat az ún mitózis.
A te patológus ún. speciális tesztet is használhat immunhisztokémia megmérni Ki-67, az osztódó sejtekben található fehérje. A Ki-67-re pozitív sejtek százalékos arányát nevezzük Ki-67 címkézési index. Ha a mitotikus számot és a Ki-67 jelölési indexet is mérjük, a magasabb érték határozza meg a tumor fokozatát.
A fokozat azért fontos, mert a magasabb fokú daganatok gyorsabban nőnek és terjednek.
Osztályozási rendszer:
A daganat eltávolítása után milliméterben vagy centiméterben mérik. A daganat mérete segít meghatározni a patológiás tumor stádiumát (pT). A nagyobb daganatok valószínűbbek Áttéteket (terjed) más testrészekre. A tumor méretét általában nem jelentik a biopsziában, de szerepel a patológiai jelentésben a műtét után.
Perineurális invázió akkor fordul elő, amikor rákos sejteket találnak az idegekben vagy azok körül. Az idegek jeleket, például fájdalmat vagy hőmérsékletet továbbítanak a test és az agy között. A rákos sejtek idegek segítségével átterjedhetnek a környező szövetekre, növelve a daganat műtét utáni kiújulásának kockázatát.

Lymphovascularis invázió azt jelenti, hogy a rákos sejtek a vérerekben vagy a nyirokerekben találhatók. A vérerek az egész testben szállítják a vért, míg a nyirokerek a nyirok nevű folyadékot a kis immunszervekhez, ún. nyirokcsomók. A rákos sejtek felhasználhatják ezeket az ereket, hogy más testrészekre, például nyirokcsomókra vagy távoli szervekre terjedjenek.

Margók utal a műtét során eltávolított szövet széleire. A negatív árrés azt jelenti, hogy nem találhatók rákos sejtek a szélén, míg a pozitív árrés azt jelenti, hogy a rákos sejtek a vágás szélén vannak. A pozitív sávok arra utalnak, hogy néhány rák elmaradt, és további kezelésre, például műtétre vagy sugárkezelésre lehet szükség.
A hasnyálmirigy kulcsfontosságú margói a következők:

A hasnyálmirigy minden jól differenciált neuroendokrin daganatát figyelembe veszik gonosz, vagyis potenciálisan megtehetik Áttéteket (terjedés). A terjedés kockázata azonban a daganat méretétől, fokozatától és egyéb mikroszkopikus jellemzőktől függően változik.
Emiatt a magasabb fokú daganatok (azok, amelyeknél magasabb a Ki-67 százalék) a kezelés után szorosabb nyomon követést igényelnek.
Számos daganatjellemző segít előre jelezni a terjedés kockázatát és a hosszú távú kimeneteleket:
Mivel a kicsi, alacsony fokú daganatok általában nagyon lassan nőnek, egyes szakértők azt javasolják, hogy a 2 cm-nél kisebb, tünetmentes daganatokat inkább képalkotó módszerrel lehet nyomon követni, mint műtéti úton eltávolítani. A kezelési döntéseket azonban mindig az egyes betegek helyzete alapján kell személyre szabni.