A Pap-teszt egy szűrővizsgálat, amely a méhnyak hüvelyi részének kóros sejtjeit keresi. Szűrőtesztnek nevezik, mert célja a betegség kimutatása, mielőtt az ember bármilyen tünetet tapasztalna. A tesztet Dr. Georgios Papanicolaouról nevezték el, aki Dr. Aurel Babesszel együtt feltalálta a tesztet a 20. század elején. Ennek a vizsgálatnak a többi neve a Pap-kenet és a méhnyakkenet.
A Pap-teszt célja a méhnyak rák előtti betegségeinek felkutatása. Ezek a rákos megbetegedések idővel rákossá válhatnak, ezért fontos, hogy időben felismerjük és kezeljük őket. A Pap-teszt képes azonosítani az endocervikális csatornából vagy az endometriumból származó kóros sejteket is.
A méhnyak leggyakoribb rákja az laphámsejtes karcinóma. Ez a fajta rák egy rák előtti betegségből, az úgynevezett magas fokú laphám intraepiteliális elváltozás (HSIL). A Pap-tesztet úgy tervezték, hogy mind a laphámsejtes karcinómát, mind a HSIL-t keresse.
A Pap-teszt fertőzést okozó mikroorganizmusokat is azonosíthat, beleértve a Candida fajokat, a Trichomonas vaginalis, az Actinomyces fajokat, a herpeszvírust és a citomegalovírust.
Folytassa az olvasást, ha többet szeretne megtudni a Pap-tesztről és a Pap-teszt eredményeinek leolvasásáról.
A méh egy körte alakú, üreges, női nemi szerv, amely a kismedencében helyezkedik el. A méh felső részét testnek (uterin corpus), az alsó részét nyaknak (uterine cervix) nevezik. A test izmokból áll, amelyek egy endometriumnak nevezett üreget képeznek. Az endometriumot endometrium béleli nyálmirigyek és a stroma.
A méhnyak a hüvely tetején található. A méhnyakon áthaladó, az endometriumot és a hüvelyt összekötő keskeny járatot endocervikális csatornának nevezik. A méhnyak hüvelyen belüli részét speciális sejtek borítják, az úgynevezett laphámsejtek. Ezek a sejtek gátat képeznek, az úgynevezett hámszövet amely megvédi a méhnyakot. Az endocervikális csatornát egy másfajta sejt borítja, amely összekapcsolódik és endocervikálist képez nyálmirigyek. Az endometriumot mirigyek is borítják, amelyek a menstruációs ciklus során változnak. A mirigyek közötti szövetet az stroma.
A legtöbb rákos megbetegedést és a méhnyakrák előtti betegséget az ún humán papillomavírus (HPV). A vírus megfertőzi a méhnyak felszínén lévő sejteket, ami miatt idővel rákos sejtekké alakulnak át. Ugyanez a vírus rákot és rákelőtti megbetegedéseket okoz a test más részein, beleértve a torkot, az anális csatornát, a szeméremtest és a péniszt.
A Pap-tesztet általában a rendelőben háziorvos, nőgyógyász vagy szakképzett nővér végzi. Arra kérik, hogy feküdjön le a hátára egy vizsgálóasztalra, térdét behajlítva. Az orvos egy tükörnek nevezett orvosi eszközt használ a méhnyak megtekintésére. Ezután kis szövetmintákat vesznek a méhnyakból egy puha kefével és egy spatula nevű kaparóeszközzel. A legtöbb betegnél az eljárás csak néhány percet vesz igénybe.
Szexuálisan aktív nők esetében a Pap-teszttel végzett szűrést 21 éves kortól kell elkezdeni. Azon nők esetében, akik soha nem voltak szexuálisan aktívak, a szűrést el kell halasztani addig, amíg szexuálisan aktívak nem lesznek. A szexuális tevékenység magában foglalja a közösülést, valamint a nemi szervek területét érintő digitális vagy orális szexuális tevékenységet bármelyik nemhez tartozó partnerrel. Ha nem észlelnek kóros sejteket, a vizsgálatot 3 évente meg kell ismételni. Egy nő dönthet úgy, hogy 70 évesen abbahagyja a szűrést, ha az elmúlt 10 év során minden tesztje negatív volt.
A Pap-teszt biztonságos és hatékony még akkor is, ha Ön terhes. A terhes nőket ugyanazon irányelvek szerint kell szűrni, mint a nem terhes nőket. Ugyanazon irányelvek szerint kell szűrni azokat a nőket, akiknek eltávolították a méhüket, és a transznemű férfiakat, akiknek még méhnyakjuk van. Az immunhiányos (HIV+, immunszuppresszív terápia, autoimmun betegség) nőknek évente Pap-tesztet kell végezniük.
Egyes helyzetekben a Pap-teszt használható mintavételre a hüvelyből, mivel a hüvely falait ugyanolyan típusú sejtek bélelik, mint a méhnyak hüvelyi italait. Ugyanezek a rák előtti állapotok a hüvelyben is kimutathatók.
*Ezek az ajánlások a következőn alapulnak Ontariói méhnyakszűrési irányelvek. Más tartományok némileg eltérő irányelvekkel rendelkezhetnek.
Kanadában és az Egyesült Államokban a Pap-teszt eredményeit három kategóriába sorolják:
Ha a papakenet normális, az eredmény negatív lesz az intraepiteliálisra nézve elváltozás or rosszindulat. A diagnózis felállításához normál sejteket kell látni. Kezelőorvosa a helyi irányelveknek megfelelően ütemezi be a következő rutin Pap-tesztet.
A kóros eredmények három típusa lehetséges attól függően, hogy a patológus mit lát, amikor mikroszkóp alatt megvizsgálja a Pap-tesztjét.
A három kóros típus a következő csoportokba sorolható:
A rendellenes eredmények mindegyik típusát részletesebben ismertetjük az alábbi szakaszokban.
Ebbe a csoportba tartozik mind a méhnyakrák, mind az endometriumrák. Ritkán más típusú rák észlelhető a Pap-kenetben.
A következő eredmények a rák típusaira vonatkoznak:
A rák eredménye azonnali kezelést igényel. Forduljon kezelőorvosához, ha rákos eredményt kap, és nem kap időben tájékoztatást a következő lépésekről.
A rák előtti betegség olyan állapot, amely kezelés nélkül idővel rákká alakulhat. A Pap-teszt a méhnyak két rákmegelőző betegségének kimutatására szolgál. Mindkét betegség oka a humán papillómavírus (HPV).
A rák kockázata magasabb a HSIL-ben szenvedő betegeknél. Ha HSIL eredményt kap, orvosa megbeszéli Önnel a lehetséges kezelési lehetőségeket. A rák kockázata alacsonyabb az LSIL-ben szenvedő betegeknél, bár orvosa beszélni fog Önnel egy második Pap-teszt elvégzéséről.
Az előzetes eredmény azt jelenti, hogy a Pap-tesztben kóros sejteket észleltek, de a változások nem voltak elegendőek a végső diagnózis felállításához. Az előzetes eredmény nem jelent rákot, de néhány előzetes eredmény felveti annak a lehetőségét, hogy rákelőtti betegség vagy rák állhat fenn a méhnyakában.
A fenti előzetes kóros eredmények bármelyikéről beszélnie kell orvosával. A legtöbb esetben további vizsgálatok, például kolposzkópia vagy ismételt Pap-teszt javasolt.
Ritka esetekben a Pap-teszt eredményei nem megfelelőek. Ez azt jelenti, hogy patológusa nem tudott diagnózist felállítani a vizsgálatra kapott szövetek alapján. Ennek gyakori okai közé tartozik a kis számú sejt, a sejtek rossz megőrzése, az akadályozó elemek, például a vér, és a szövetfeldolgozási hibák. A Pap-teszt megismétlésére általában akkor kerül sor, ha az eredmény nem megfelelő.
Az endometrium üregéből (endometriumból) származó sejtek láthatók a szövetmintában. Ez az eredmény normálisnak tekinthető a 45 év alatti nőknél. A 45 év feletti nőknél azonban ezek a sejtek abnormálisak lehetnek.
Ha Ön 45 évesnél idősebb, és méhnyálkahártya sejtjei láthatók a Pap-keneten, orvosa további vizsgálatokat javasolhat. A vizsgálatok magukban foglalhatják egy kis szövetminta vételét a méh belsejéből az endometrium biopsziának nevezett eljárás során.