Mi az adenoma?


An adenoma egy nem rákos daganat, amely a következőkből áll mirigysejtekA mirigysejtek speciális sejtek, amelyek a szervezetben megtalálhatók, és olyan anyagokat termelnek és szabadítanak fel, mint a nyálka, enzimek és hormonok, amelyek segítik a szervek megfelelő működését. Bár az adenomák nem rákosak, egyes típusok idővel rákosodhatnak. Emiatt az adenomákat gyakran gondosan megfigyelik vagy eltávolítják, elhelyezkedésüktől függően.

adenoma

Mi okozza az adenomát?

Az adenoma oka az adenoma típusától és növekedési helyétől függ. Sok esetben az adenomák genetikai, környezeti és hormonális tényezők kombinációja miatt alakulnak ki.

Például:

  • A vastagbél-adenómákat (polipokat) befolyásolhatja az étrend, a családi kórtörténet és a genetika.

  • Hormonok hatására emlő- vagy pajzsmirigy-adenómák alakulhatnak ki.

  • A krónikus irritáció vagy gyulladás növelheti az adenomák kockázatát egyes szervekben.

A legtöbb betegnél egyetlen okot sem lehet azonosítani.

Hol találhatók az adenomák?

Az adenomák számos szervben kialakulhatnak a szervezetben, beleértve a vastagbelet, a gyomrot, a pajzsmirigyet, a mellékveséket, a nyálmirigyeket, a veséket, az emlőt, a húgyhólyagot, a méhet (endometriumot) és a méhnyakat.

Az adenomák gyakori típusai a következők:

Mi a különbség az adenoma és a polip között?

Az adenoma egy speciális típusú daganat, amely mirigysejtekből épül fel.

A polip egy általános kifejezés, amely a nyálkahártya felszínéről (például a vastagbél vagy a gyomor nyálkahártyájából) kiálló bármilyen növedéket jelöl. Egyes polipok adenomák, de mások gyulladásosak lehetnek, vagy különböző típusú sejtekből állhatnak. Más szóval, minden adenoma polip, ha nyálkahártya felszínén nő, de nem minden polip adenoma.

Mi a kockázata annak, hogy az adenoma rákos lesz?

A legtöbb adenoma megmarad jóindulatú, de némelyik rákhoz vezethet.

A kockázat a következőktől függ:

  • Az adenoma típusa – például egyes vastagbél-adenómák nagyobb kockázatot hordoznak, mint mások.

  • Az adenoma mérete – a nagyobb adenomák nagyobb valószínűséggel tartalmaznak rendellenes sejteket.

  • Mikroszkopikus változások – ha a patológusa leírja diszplázia (kóros sejtek, amelyek rákosodhatnak), a rák kockázata magasabb.

  • Települések – bizonyos szervekben (például a vastagbélben vagy a méhnyálkahártyában) kialakuló adenomák nagyobb eséllyel alakulnak ki rákos megbetegedésben.

Ezért szokták például a vastagbél-adenómákat kolonoszkópia során eltávolítani – hogy megakadályozzák a vastagbélrák kialakulását.

Miért fontosak az adenomák a patológiában?

Patológusok Vizsgálja meg és írja le az adenomákat a jelentésekben, mivel gyakoriak és klinikailag fontosak. Bár a legtöbbjük ártalmatlan, némelyik kezelést vagy nyomon követést igényel a rákká válás megelőzése érdekében. Az adenoma azonosítása a patológiai jelentésben segít az egészségügyi csapatnak eldönteni, hogy megfigyelésre, eltávolításra vagy további kezelésre van szükség.

Kérdések, amelyeket orvosának kell feltennie

  • Milyen típusú adenomát találtak a patológiai leletemben?

  • Vannak-e az adenómámon olyan jellemzők, amelyek növelik a rák kockázatát?

  • El kell távolítani ezt az adenómát, vagy csak monitorozni lehet?

  • Szükségem van kontrollvizsgálatokra, például kolonoszkópiára vagy képalkotó vizsgálatra?

  • Ez a diagnózis növeli-e más adenomák vagy rákos megbetegedések kockázatát?

A+ A A-