Biopszia

Július 1, 2023

A biopszia olyan orvosi eljárás, amely magában foglalja a mintasejtek vagy szövetek kivonását a szervezetből, hogy mikroszkóp alatt közelebbről megvizsgálják. Ez a folyamat fontos a betegségek, különösen a rák diagnosztizálásában, mivel lehetővé teszi a patológusok számára, hogy megfigyeljék a sejtszerkezetet, és észleljék a betegség jelenlétét a mintán belül.

A biopsziák típusai

A biopszia a gyanús betegség helyétől és természetétől függően különböző módszerekkel végezhető. Néhány gyakori típus:

• Finom tű aspirációs biopszia (FNAB): Finom tűvel szövet- vagy folyadékmintákat vonnak ki az izmokból, csontokból vagy szervekből.
• Excíziós biopszia: Egy egész csomó vagy egy célterület eltávolítását jelenti vizsgálat és tesztelés céljából.
• Incisionális biopszia: A kóros szövetnek csak egy kis részét vágják ki vizsgálat céljából.
• Endoszkópos biopszia: Endoszkóppal, vékony, flexibilis csővel, fénnyel és kamerával végezve a test belsejéből, például a gyomorból vagy a vastagbélből származó szövetek összegyűjtésére.
• Bőrbiopszia: Ez magában foglalja egy kis bőrminta vételét.

A választott biopsziás technika számos tényezőtől függ, beleértve a feltételezett rendellenesség méretét, helyét és típusát. A biopszia után az összegyűjtött mintákat tárgylemezekre készítik, és patológusok megvizsgálják, akik a kezelési döntésekhez vezető diagnózist adják.

A biopszia elvégzésének okai

A biopsziát több okból is végezzük, elsősorban a betegségek diagnosztizálása és kezelése során. A biopszia elvégzésének gyakori okai a következők:

• Diagnózis: A biopszia elvégzésének elsődleges oka egy betegség vagy állapot diagnosztizálása, különösen akkor, ha a képalkotó vizsgálatok, például a röntgensugarak vagy az MRI-k kóros szövetterületet mutatnak. A biopsziák megerősíthetik vagy kizárhatják a rák, gyulladásos állapotok, fertőzések és egyéb patológiák jelenlétét.
• A betegség típusa és fokozata: Rák esetén biopsziával megállapítható a rák típusa, annak fokozat (agresszivitás), és egyéb jellemzők, amelyek elengedhetetlenek a leghatékonyabb kezelési terv kiválasztásához.
• A rák szakasza: A biopsziák segíthetnek a rák stádiumba állításában, jelezve, mennyire előrehaladott a betegség, elterjedt-e, és ha igen, milyen messzire. Ez az információ kulcsfontosságú a prognózis és a megfelelő kezelési stratégia kiválasztásához.
• A kezelés megtervezése: A biopsziából nyert részletes információ a daganat vagy elváltozás sejtfelépítéséről segít az orvosoknak a kezelést az adott betegségtípushoz igazítani. Például bizonyos célzott terápiák csak a biopsziás elemzéssel azonosítható specifikus genetikai markerekkel rendelkező rákos megbetegedések ellen hatásosak.
• A kezelési reakció nyomon követése: A biopsziák a kezelés alatt vagy után is használhatók annak felmérésére, hogy a betegség mennyire reagál a terápiára. Például a rákos sejtek számának csökkenése vagy a sejtek jellemzőinek megváltozása jelezheti a kezelés hatékonyságát.
• Gyulladásos betegségek: A rák mellett a biopsziákat számos gyulladásos betegség diagnosztizálására használják a betegség mintázatának elemzésével. gyulladás szövetmintákban, ami segíthet a különböző típusú gyulladásos állapotok megkülönböztetésében és a megfelelő kezelések kiválasztásában.
• Fertőzések: A biopsziák azonosíthatják a fertőzéseket, különösen azokat, amelyeket gombák, paraziták vagy szokatlan baktériumok okoznak, lehetővé téve a fertőző ágens közvetlen megfigyelését a szövetmintákban.

Mik a biopszia korlátai?

A biopsziákat általában nem használják a kóros szövetek teljes eltávolítására vagy a betegség gyógyítására. Például, ha biopsziát végeznek egy mellcsomón, az általában nem jelenti a teljes csomó eltávolítását. A biopszia fő célja a diagnosztika – annak megállapítása, hogy mi a csomó. Ha szükséges a csomó teljes eltávolítása, átfogóbb műtéti beavatkozás, mint pl kivágás or kivágás, vállalnák.

A biopszia a szövetnek csak egy kis részét vesz mintát, ami azt jelenti, hogy fennáll annak a lehetősége, hogy a nem mintavételezett szövet olyan kulcsfontosságú információt tartalmazhat, amely befolyásolhatja a diagnózist. Ezért a patológusok a diagnózist kizárólag az általuk vizsgált biopsziás minta jellemzőire alapozzák.

Ez a megközelítés néha előzetes vagy részleges diagnózishoz vezethet. Például egy nagy daganatból vett biopszia megerősítheti a rák jelenlétét, de nem határozza meg a rák típusát. A daganat teljes eltávolítása és vizsgálata után részletesebb diagnózist készítenek, amely lehetővé teszi az összes szövet alapos elemzését.

A cikkről

Az orvosok azért írták ezt a cikket, hogy segítsenek elolvasni és megérteni a patológiai jelentést. Kapcsolatfelvétel bármilyen kérdése van ezzel a cikkel vagy patológiai jelentésével kapcsolatban. Olvas ezt a cikket a tipikus patológiai jelentés részeinek általánosabb bevezetéséhez.

Egyéb hasznos források

A patológia atlasza