
A biopszia egy orvosi beavatkozás, amelynek során egy kis szövetdarabot vagy sejtmintát távolítanak el a testből mikroszkópos vizsgálat céljából. Patológusok biopsziákat használnak számos állapot diagnosztizálására, beleértve a rákot, a fertőzéseket és a gyulladásos betegségeket. A sejtek és szövetek alapos vizsgálata lehetővé teszi a patológusok számára, hogy olyan elváltozásokat észleljenek, amelyek képalkotó vizsgálatokkal, például röntgennel, CT-vizsgálattal vagy MRI-vel nem láthatók.
A biopsziát számos okból végzik. Néhány a leggyakoribbak közül:
Diagnózis: Olyan állapotok megerősítésére vagy kizárására, mint a rák, fertőzés vagy gyulladás.
A rák típusa és fokozata: Ha rákot találnak, a biopszia segít meghatározni a rák típusát és agresszivitását (vagy növekedési ütemét), ahogyan azt a mikroszkóp alatt megfigyelik.
Kezelés tervezése: Biopsziás minták vizsgálata lehetséges molekuláris markerek vagy genetikai változások, amelyek a célzott terápiát irányítják.
A kezelés monitorozása: Ritkán ismételt biopsziákat végeznek a kezelés hatékonyságának felmérésére.
Nem rákos megbetegedések: A biopsziák segíthetnek az autoimmun betegségek, a krónikus gyulladásos állapotok és a szokatlan fertőzések diagnosztizálásában is.
A biopszia típusa attól függ, hogy hol található a kóros szövet, és mennyi szövetet kell megvizsgálni.
Általános típusok a következők:
Finom tű aspirációs biopszia (FNAB): Egy vékony tűvel kis számú sejtet vagy folyadékot távolítanak el, gyakran egy szervből vagy csomóból.
Magtű biopszia: Egy valamivel nagyobb tűvel egy kis hengert (magot) távolítanak el a szövetből.
Excíziós biopszia: A teljes csomót vagy aggodalomra okot adó területet eltávolítják vizsgálat céljából.
Incisionális biopszia: A kóros szövetnek csak egy részét távolítják el.
Endoszkópos biopszia: Egy endoszkópon (egy vékony csőben, lámpával és kamerával) átvezetett kis eszközzel szövetet gyűjtenek olyan területekről, mint a gyomor, a vastagbél vagy a tüdő.
Bőrbiopszia: Egy kis bőrdarabot távolítanak el kiütések, kinövések vagy egyéb rendellenességek keresésére.
A biopszia után a szövetet laboratóriumba küldik, ahol feldolgozzák és tárgylemezre helyezik. A patológus mikroszkóp alatt megvizsgálja a szövetet, és jelentést készít. A biopszia okától függően a jelentés a következőket tartalmazhatja:
Akár normális, akár rendellenes a szövet.
A jelenlévő betegség típusa. Például, hogy a sejtek rákosak, gyulladtak vagy fertőzöttek-e.
Az abnormális sejtek osztályozása. Rákos megbetegedésekben a fokozat leírja, hogy a sejtek mennyire rendellenesen néznek ki, és milyen valószínűséggel nőnek gyorsan.
Speciális tesztek vagy markerek. A patológusok immunhisztokémiai vagy molekuláris vizsgálatokat végezhetnek a diagnózis megerősítésére vagy a kezelési döntések irányítására.
Margók (bizonyos esetekben). Ha egy teljes csomót vagy elváltozást eltávolítottak, a jelentés leírhatja, hogy a kóros szövet kiterjed-e a biopszia széléig.
Ez a jelentés alapvető információkkal látja el az orvosokat a diagnózis vagy a kezelés következő lépéseinek megtervezéséhez.
A biopszia értékes információkat szolgáltat, de vannak korlátai.
Csak a szövet egy részének mintavétele: Mivel a biopszia csak egy kis darabot távolít el, nem mindig ad teljes képet. Előfordulhat, hogy a betegség egyes területei nem láthatók.
Előzetes diagnózis: A biopszia megerősítheti a rák jelenlétét, de nem feltétlenül nyújt elegendő információt a rák teljes besorolásához. Teljesebb diagnózis gyakran a teljes daganat vagy szerv eltávolítása és vizsgálata után történik.
Nem gyógymód: A biopsziát jellemzően diagnózis felállítására, nem kezelésre végzik. Ha a kóros szövetet teljesen el kell távolítani, további műtétre vagy más beavatkozásra van szükség.
Miért van szükségem biopsziára?
Milyen típusú biopsziát fognak végezni?
Milyen információt ad nekünk a biopszia?
Hogyan kell felkészülnöm a biopsziára?
Milyen kockázatokkal jár ez az eljárás?
Mennyi időbe telik, mire megvannak az eredmények?
Mik lesznek a következő lépések, miután elkészült a biopsziás jelentés?