A patológiában a „blasztok” kifejezés olyan éretlen sejtekre utal, amelyek az érett sejtekké való fejlődés korai szakaszában vannak. Ezek a sejtek jellemzően a csontvelőben találhatók, ahol a vérsejtek képződésének normális folyamatának, a vérképzésnek a részét képezik. A robbanások különféle típusú vérsejtekké fejlődhetnek, mint pl vörös vérsejtek, fehérvérsejtek és vérlemezkék, attól függően, hogy melyik vonalhoz tartoznak. Például a mieloblasztok a mieloid vonalhoz tartozó fehérvérsejtekké érnek (mint pl neutrofil és monociták), míg a limfoblasztok fejlődnek ki limfociták, egyfajta fehérvérsejt, amely részt vesz az immunválaszban.
A blastok elsődleges funkciója az, hogy prekurzor sejtekként szolgáljanak, amelyek differenciálódnak és különböző típusú speciális vérsejtekké érnek. Ezt a folyamatot szigorúan szabályozzák, hogy fenntartsák az egyensúlyt a szervezet megfelelő működéséhez szükséges különböző típusú vérsejtek között. A robbanások egy sor felosztáson és differenciálódáson mennek keresztül különböző növekedési faktorok és jelek hatására.
A robbanások általában a csontvelőben találhatók, amely a csontokon belüli puha, szivacsos szövet. A csontvelő az új vérsejtek termelésének elsődleges helye az ember életében. Ezeknek a sejteknek egy kis része jellemzően a véráramban is jelen van; azonban általában nagyon alacsony számban találhatók meg, ami a vérsejttermelés és a szervezet szükségletei közötti egyensúlyt tükrözi.
Ha egy rákfajta blastokból áll, ez azt jelenti, hogy a rák ezekből az éretlen prekurzor sejtekből származik. Ez gyakran megfigyelhető leukémiákban, amelyek a vérképző szövetek rákos megbetegedései. Például, akut mieloid leukémia (AML) a mieloblasztok gyors növekedésével jár, míg akut limfoblasztos leukémia (ALL) limfoblasztok szaporodásával jár.
A blastokból álló rákok különösen agresszívek, mivel ezek a sejtek gyorsan szaporodnak, és nem érnek funkcionális vérsejtekké. Ez számos problémához vezethet, többek között vérszegénység (az érett vörösvértestek hiánya miatt), a fertőzésekre való fokozott fogékonyság (az érett fehérvérsejtek hiánya miatt) és a vérzési problémák (a vérlemezkék hiánya miatt). A csontvelőben vagy a vérben előforduló nagyszámú blast jelenléte ezeknek az akut leukémiáknak a jellemzője, és kritikus tényező a diagnózis és a kezelés tervezésében.