Lymphoma



A limfóma egy olyan rákfajta, amely az immunsejtekből, az úgynevezett limfocitákEzek a sejtek normális esetben védik a szervezetet a fertőzésektől és a betegségektől. Limfóma esetén a limfociták rendellenessé válnak és kontrollálatlanul növekednek, tumorokat képezve, amelyek gyakran érintik a... nyirokcsomók de a lépet, a csontvelőt és a test más szerveit is érintheti.

Mik a limfóma tünetei?

A limfóma gyakori tünetei közé tartozik a megnagyobbodott, fájdalommentes nyirokcsomók, megmagyarázhatatlan fogyás, éjszakai izzadás, láz, fáradtság, tartós viszketés és csökkent étvágy. Attól függően, hogy a szervezetben hol alakul ki a limfóma, egyesek további tüneteket is tapasztalhatnak, például köhögést, légszomjat vagy hasi fájdalmat.

Mi okozza a limfómát?

A limfóma oka az adott típustól függ. Általában a limfóma akkor alakul ki, amikor a limfociták genetikai változásokat (mutációkat) szereznek, amelyek kontrollálatlan növekedésüket okozzák. Ezeket a genetikai változásokat különböző tényezők okozhatják, beleértve a krónikus fertőzéseket (mint például Epstein-Barr vírus, hepatitis C, vagy Helicobacter pylori), immunhiányos állapotok (például HIV/AIDS vagy szervátültetés után), krónikus autoimmun betegségek (például reumatoid artritisz vagy lupusz), sugárzásnak vagy bizonyos vegyi anyagoknak való kitettség, és néha öröklött genetikai hajlam. Gyakran a pontos ok egy adott személynél ismeretlen.

Milyen kockázati tényezők növelik a limfóma kialakulásának esélyét?

Számos kockázati tényező növelheti a limfóma kialakulásának esélyét. Ezek közé tartozik a HIV/AIDS miatt legyengült immunrendszer, a szervátültetések után szedett gyógyszerek, az autoimmun betegségek, mint például a reumatoid artritisz, a lupusz vagy a lisztérzékenység, bizonyos vírusfertőzések (mint például a Epstein-Barr vírus vagy hepatitis C), bakteriális fertőzések (mint például Helicobacter pylori), hosszan tartó sugárterhelés vagy specifikus vegyi anyagoknak való kitettség, valamint a családi limfóma előfordulása.

Melyek a leggyakoribb limfóma típusok?

A leggyakoribb limfóma altípusok, amelyeket megfigyelhetünk felnőttek következők:

A leggyakoribb limfóma altípusok, amelyeket megfigyelhetünk gyerekek következők:

Hogyan osztályozzák a limfómát?

A limfómákat számos tényező alapján osztályozzák, beleértve a típusukat is: limfocita részt vevő (például B sejtek or T-sejtek), a limfóma növekedésének sebessége (agresszív vagy indolens), valamint specifikus mikroszkópos jellemzők. A patológusok mikroszkóp alatt vizsgálják a szövetmintákat, és speciális vizsgálatokat alkalmaznak, például immunhisztokémia és molekuláris genetikai teszteket a limfóma altípusának pontos azonosítására.

A limfómák két fő csoportja a következő:

A helyes besorolás elengedhetetlen, mivel a kezelési lehetőségek és a prognózis nagymértékben függ a limfóma altípusától.

Hogyan diagnosztizálják a limfómát?

A limfóma diagnózisa általában a következőket foglalja magában: biopsziaahol az orvos egy kis darab szövetet vagy egy nyirokcsomó vizsgálatra. A patológus ezután mikroszkóp alatt vizsgálja meg ezt a szövetet, hogy kóros limfocitákat keressen. Képalkotó vizsgálatok, például CT-vizsgálatok, PET-vizsgálatok vagy MRI-vizsgálatok is alkalmazhatók a limfóma terjedésének mértékének (stádiuma) meghatározására.

Milyen laboratóriumi vizsgálatokat végeznek ennek a diagnózisnak a felállításához?

Számos laboratóriumi vizsgálatot alkalmaznak a limfóma diagnózisának megerősítésére és a specifikus altípus meghatározására, beleértve:

  • Immunohisztokémia: Immunohisztokémia egy speciális teszt, amely a limfómasejteken található fehérjéket mutatja ki a limfóma típusának megerősítésére.

  • Áramlási citometria: Áramlási citometria egy teszt, amely a sejtek részletes elemzésére szolgál a különböző limfóma altípusok megkülönböztetése érdekében.

  • Molekuláris tesztek (például PCR és FISH): Ezek a tesztek specifikus genetikai változásokat vagy mutációkat észlelnek, amelyek fontosak bizonyos típusú limfómák diagnosztizálásában és a kezelés irányításában.

  • VérvételA rutinvizsgálatok, beleértve a teljes vérképet (CBC) és a laktát-dehidrogenáz (LDH) vizsgálatot, segítenek felmérni a beteg általános egészségi állapotát és a betegség mértékét.

Kezelőorvosa ezeket az eredményeket kombinálja a limfóma specifikus altípusának, stádiumának és a legjobb lehetséges kezelési lehetőségeknek a meghatározásához.

A+ A A-