A limfóma egy olyan rákfajta, amely az immunsejtekből, az úgynevezett limfocitákEzek a sejtek normális esetben védik a szervezetet a fertőzésektől és a betegségektől. Limfóma esetén a limfociták rendellenessé válnak és kontrollálatlanul növekednek, tumorokat képezve, amelyek gyakran érintik a... nyirokcsomók de a lépet, a csontvelőt és a test más szerveit is érintheti.
Mik a limfóma tünetei?
A limfóma gyakori tünetei közé tartozik a megnagyobbodott, fájdalommentes nyirokcsomók, megmagyarázhatatlan fogyás, éjszakai izzadás, láz, fáradtság, tartós viszketés és csökkent étvágy. Attól függően, hogy a szervezetben hol alakul ki a limfóma, egyesek további tüneteket is tapasztalhatnak, például köhögést, légszomjat vagy hasi fájdalmat.
Mi okozza a limfómát?
A limfóma oka az adott típustól függ. Általában a limfóma akkor alakul ki, amikor a limfociták genetikai változásokat (mutációkat) szereznek, amelyek kontrollálatlan növekedésüket okozzák. Ezeket a genetikai változásokat különböző tényezők okozhatják, beleértve a krónikus fertőzéseket (mint például Epstein-Barr vírus, hepatitis C, vagy Helicobacter pylori), immunhiányos állapotok (például HIV/AIDS vagy szervátültetés után), krónikus autoimmun betegségek (például reumatoid artritisz vagy lupusz), sugárzásnak vagy bizonyos vegyi anyagoknak való kitettség, és néha öröklött genetikai hajlam. Gyakran a pontos ok egy adott személynél ismeretlen.
Milyen kockázati tényezők növelik a limfóma kialakulásának esélyét?
Számos kockázati tényező növelheti a limfóma kialakulásának esélyét. Ezek közé tartozik a HIV/AIDS miatt legyengült immunrendszer, a szervátültetések után szedett gyógyszerek, az autoimmun betegségek, mint például a reumatoid artritisz, a lupusz vagy a lisztérzékenység, bizonyos vírusfertőzések (mint például a Epstein-Barr vírus vagy hepatitis C), bakteriális fertőzések (mint például Helicobacter pylori), hosszan tartó sugárterhelés vagy specifikus vegyi anyagoknak való kitettség, valamint a családi limfóma előfordulása.
Melyek a leggyakoribb limfóma típusok?
A leggyakoribb limfóma altípusok, amelyeket megfigyelhetünk felnőttek következők:
A leggyakoribb limfóma altípusok, amelyeket megfigyelhetünk gyerekek következők:
-
Limfoblasztos limfóma (mind a B-sejtes, mind a T-sejtes típusok).
Hogyan osztályozzák a limfómát?
A limfómákat számos tényező alapján osztályozzák, beleértve a típusukat is: limfocita részt vevő (például B sejtek or T-sejtek), a limfóma növekedésének sebessége (agresszív vagy indolens), valamint specifikus mikroszkópos jellemzők. A patológusok mikroszkóp alatt vizsgálják a szövetmintákat, és speciális vizsgálatokat alkalmaznak, például immunhisztokémia és molekuláris genetikai teszteket a limfóma altípusának pontos azonosítására.
A limfómák két fő csoportja a következő:
-
Hodgkin-limfómaEzt a limfómatípust gyakran a jellegzetes sejtek, az úgynevezett Reed-Sternberg sejtek.
-
Non-Hodgkin limfóma (NHL)Sokszínű csoport, amely számos altípust tartalmaz Reed-Sternberg sejtek nélkül.
A helyes besorolás elengedhetetlen, mivel a kezelési lehetőségek és a prognózis nagymértékben függ a limfóma altípusától.
Hogyan diagnosztizálják a limfómát?
A limfóma diagnózisa általában a következőket foglalja magában: biopsziaahol az orvos egy kis darab szövetet vagy egy nyirokcsomó vizsgálatra. A patológus ezután mikroszkóp alatt vizsgálja meg ezt a szövetet, hogy kóros limfocitákat keressen. Képalkotó vizsgálatok, például CT-vizsgálatok, PET-vizsgálatok vagy MRI-vizsgálatok is alkalmazhatók a limfóma terjedésének mértékének (stádiuma) meghatározására.
Milyen laboratóriumi vizsgálatokat végeznek ennek a diagnózisnak a felállításához?
Számos laboratóriumi vizsgálatot alkalmaznak a limfóma diagnózisának megerősítésére és a specifikus altípus meghatározására, beleértve:
-
Immunohisztokémia: Immunohisztokémia egy speciális teszt, amely a limfómasejteken található fehérjéket mutatja ki a limfóma típusának megerősítésére.
-
Áramlási citometria: Áramlási citometria egy teszt, amely a sejtek részletes elemzésére szolgál a különböző limfóma altípusok megkülönböztetése érdekében.
-
Molekuláris tesztek (például PCR és FISH): Ezek a tesztek specifikus genetikai változásokat vagy mutációkat észlelnek, amelyek fontosak bizonyos típusú limfómák diagnosztizálásában és a kezelés irányításában.
-
VérvételA rutinvizsgálatok, beleértve a teljes vérképet (CBC) és a laktát-dehidrogenáz (LDH) vizsgálatot, segítenek felmérni a beteg általános egészségi állapotát és a betegség mértékét.
Kezelőorvosa ezeket az eredményeket kombinálja a limfóma specifikus altípusának, stádiumának és a legjobb lehetséges kezelési lehetőségeknek a meghatározásához.
