29. augusztus 2023.
A fibrinoid nekrózis egy specifikus szövettípus elhalás (sejthalál), amelyet a fibrinszerű anyag felhalmozódása jellemez a szöveten belüli extracelluláris térben. A nekrózis ezen formája jellemzően az immunrendszer által közvetített érsérülésre reagálva fordul elő, ahol antigének és antitestek komplexei rakódnak le az erek falában, ami akut gyulladás és kárt. A „fibrinoid” kifejezés a nekrotikus anyag rostszerű megjelenésére utal, amely a fibrinhez, a véralvadásban részt vevő fehérjéhez hasonlít.
A fibrinoid nekrózis gyakran társul:
Mikroszkóp alatt a fibrinoid nekrózis a homogén, rózsaszín (eozinofil) és amorf (struktúra nélküli) lerakódás az erek falán vagy az extracelluláris térben. Ez a megjelenés a fibrin és más plazmafehérjék, valamint a nekrotikus sejttörmelék jelenlétének köszönhető. Az érintett területről hiányzik az egészséges szövetek tipikus sejtszerkezete, helyette ez a jellegzetes, élénken eozinofil (eozin festődés miatt) látható. Festési technikák, például azok, amelyek segítségével hematoxilin és eozin (H&E), emelje ki a kontrasztot a rózsaszín, amorf fibrinoid anyag és a környező szöveti struktúrák között.
Az ereket érintő betegségekben, mint pl vaszkulitisz, a fibrinoid nekrózis az érfalak gyengüléséhez vezethet, ami vérzést vagy trombózist (vérrögképződést) okozhat, ami tovább ronthatja a szervek működését. A fibrinoid nekrózis jelenléte bizonyos kóros állapotok fontos diagnosztikai jellemzője, betekintést nyújt a betegség folyamatába, és iránymutató a kezelési döntésekhez.
Az orvosok azért írták ezt a cikket, hogy segítsenek elolvasni és megérteni a patológiai jelentést. Kapcsolatfelvétel ha kérdése van ezzel a cikkel vagy patológiai jelentésével kapcsolatban. A patológiai jelentés teljes körű bemutatásához olvassa el ezt a cikket.