rostos elfajulás

A fibrózis olyan folyamat, amelyben a szervezet túl sok rostos kötőszövetet, közismert nevén hegszövetet képez egy szervben vagy szövetben. Ez általában a szervezet természetes gyógyulási reakciójának részeként fordul elő sérülés után vagy hosszú távon gyulladás. Míg a fibrózis segít a károsodások helyreállításában, a túlzott hegesedés problémákat okozhat az egészséges szövetek cseréjével és a szervek normál szerkezetének és működésének megzavarásával.

Mi okozza a fibrózist?

Számos tényező hozzájárulhat a fibrózis kialakulásához.

Néhány gyakori ok a következő:

• Krónikus gyulladás: A krónikus hepatitis (hosszú távú májgyulladás) vagy gyulladásos bélbetegségek által okozott hosszan tartó gyulladás fibrózishoz vezethet.
• Fertőzések: A tartós fertőzések, mint például a tuberkulózis, folyamatos gyulladást és fibrózist válthatnak ki.
• Autoimmun betegségek: Azok az állapotok, amikor az immunrendszer tévedésből megtámadja a szervezet saját szöveteit, például a rheumatoid arthritis vagy a lupus, fibrotikus szövetek felhalmozódását okozhatják.
• Fizikai sérülés: A sérülések, sebek vagy sebészeti beavatkozások a gyógyulási folyamat részeként fibrózishoz vezethetnek.
• Káros anyagoknak való kitettség: A méreganyagoknak, bizonyos gyógyszereknek vagy környezeti szennyező anyagoknak való hosszú távú expozíció fibrózist okozhat, különösen olyan szervekben, mint a tüdő és a máj.
• Sugárterápia: A rák sugárkezelése károsíthatja az egészséges szöveteket, ami mellékhatásként fibrózist okozhat.

Hogyan néz ki a fibrózis mikroszkóp alatt?

Mikroszkóp alatt vizsgálva a fibrózis sűrű sávok vagy rostos szövetfoltok formájában jelenik meg, amelyeket a kollagén nevű fehérje jelenléte jellemez. A kollagén adja a fibrotikus szövet szívós és merev szerkezetét. FibroblasztokA kollagéntermelésért felelős sejtek gyakran láthatók ebben a sűrű, hegszerű szövetben. Mikroszkóp alatt a fibrotikus területek általában rózsaszínűnek tűnnek a kollagén jelenléte miatt, élesen elütve a környező normál szövettől.

A fibrózis mintázata és mértéke az érintett szervtől és a kiváltó októl függ. Például a májfibrózis gyakran vastag sávokként jelenik meg, amelyek a máj különböző részeit kötik össze (áthidaló fibrózis). Ezzel szemben a tüdő fibrózisa magában foglalhatja a légzsákok (alveolusok) körüli falak megvastagodását. Mivel a fibrotikus szövet merev és kevésbé működőképes, a túlzott fibrózis jelentősen megzavarhatja az érintett szerv normális működését.

A fibrózis típusai

Fibrózis különböző szervekben fordulhat elő, és a fibrózis típusa gyakran attól függ, hogy melyik szervben alakul ki.

Általános példák a következők:

• Tüdőfibrózis: A tüdőt érinti, ami megnehezíti a légzést.
• Májfibrózis: Gyakran krónikus májbetegségek, például hepatitis okozza, és cirrhosisba fejlődhet.
• Szívfibrózis: A szívben fordul elő, ami befolyásolja annak képességét, hogy hatékonyan pumpálja a vért.
• Vesefibrózis: A veséket érinti, és ronthatja a hulladékok vérből történő kiszűrésének képességét.
• Bőrfibrózis: Gyakran észlelhető olyan állapotokban, mint a szkleroderma, amitől a bőr vastag és feszes lesz.

Reverzibilis a fibrózis?

A fibrózis visszafordíthatósága elsősorban annak okától, súlyosságától és időtartamától függ. A fibrózis korai stádiumai néha visszafordíthatóak lehetnek, ha a kiváltó okot azonnal kezelik. Például az enyhe májfibrózis javulhat, ha a gyulladás vagy az azt okozó fertőzés hatékonyan kezelhető. Az előrehaladottabb fibrózis azonban, ahol jelentős hegszövet képződik, általában tartós, és nehéz lehet teljesen visszafordítani. A kezelés jellemzően a további progresszió megelőzésére, a tünetek kezelésére és az érintett szerv általános működésének javítására összpontosít.