Egy molekuláris patológiai jelentésben a szó magfúzió Olyan specifikus genetikai változásra utal, amelyben két különböző, általában különálló gén egyesül. Ez az összekapcsolódás egy új, hibrid gént hoz létre, amely abnormális fehérjét termel. Ezek a fúziós események a rákos sejtekben történnek, és nem olyan dolgok, amelyekkel az ember születik. Mivel csak a rákos sejtekben találhatók meg, a fúzió azonosítása segíthet az orvosoknak bizonyos ráktípusok diagnosztizálásában, a kezelési döntések meghozatalában és a betegség viselkedésének előrejelzésében.
A génfúziók általában akkor történnek, amikor a sejtben lévő DNS megsérül. A DNS tartalmazza az utasításokat a test összes sejtjéhez, és ha eltörik, a darabok helytelenül átrendezhetők. Ha a folyamat során két különálló gén fuzionál, az eredmény egy új hibrid gén. A génfúziókhoz vezető DNS-károsodás véletlenül, vagy környezeti tényezőknek, például sugárzásnak vagy vegyi anyagoknak való kitettség következtében alakulhat ki. Sok esetben azonban a pontos ok ismeretlen.
Amikor a fúzió megtörténik, az új hibrid gén abnormális fehérje előállítására utasítja a sejtet. Sok esetben ezek a fehérjék megzavarják a sejt normális folyamatait. Megmondhatják a sejtnek, hogy ellenőrizhetetlenül osztódjon, figyelmen kívül hagyják a növekedés leállítására irányuló jeleket vagy elkerüljék a normális sejthalált. Ennek eredményeként a fúziós sejt rákos lesz, és ezek az abnormális sejtek szaporodhatnak és daganatot képezhetnek.
A génfúziók fontos mozgatórugói a rák kialakulásának, mivel olyan fehérjéket termelhetnek, amelyek megzavarják a sejt normál kontrollmechanizmusait. Egyes fúziós fehérjék gázpedálként működnek, és arra utasítják a sejtet, hogy folytassa a növekedést és az osztódást. Mások letilthatják azokat a fehérjéket, amelyek általában fékként működnek, megakadályozva, hogy a sejt megálljon vagy helyreálljon. A génfúziókat gyakran találják vérrákokban, mint pl leukémiaés szilárd daganatok, mint pl szarkómák és bizonyos tüdőrákok. Mivel ezek a fúziók egyedülállóak a rákos sejtekben, célpontként is szolgálhatnak bizonyos rákterápiákban.
A patológusok számos speciális tesztet alkalmaznak a génfúziók azonosítására. Ezek a tesztek a rákos sejtek genetikai anyagát vizsgálják annak kimutatására, hogy két gén összeolvadt-e.
Íme a leggyakrabban használt tesztek:
Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményei a patológiai jelentésben szerepelnek, vagy megerősítik a fúzió jelenlétét, vagy kijelentik, hogy nem találtak fúziót. A jelentés megnevezi az érintett géneket, ha specifikus fúziót észlelnek.
Teszt: Fluoreszcencia in situ hibridizáció (FISH)
Eredmény: Pozitív BCR::ABL1 magfúzió
Értelmezés: Fúziót észleltek között BCR gén a 22. kromoszómán és a OJ1 Ez a fúzió egy abnormális fehérje képződését eredményezi, amely szabályozatlan sejtnövekedést hajt végre. A BCR::ABL1 a fúzió jellemző krónikus mieloid leukémia (CML) és néhány fajta akut limfoblasztos leukémia (ALL). Ez a megállapítás megerősíti a diagnózist, és azt jelzi, hogy a beteg számára előnyös lehet a tirozin-kináz-gátlóval, például imatinibbal vagy dasatinibbel végzett célzott terápia.
Ebben a példában a jelentés azonosítja a BCR::ABL1 fúzió, amely gyakran társul a krónikus mieloid leukémiához (CML). Ez a fúzió olyan fehérjét termel, amely a rákos sejtek ellenőrizhetetlen növekedését okozza. Ennek a fúziónak az észlelése segít megerősíteni a diagnózist és irányítani a kezelést, mivel a tirozin-kináz-gátlók (TKI-k), mint az imatinib vagy a dasatinib, rendkívül hatékonyak a rákos megbetegedések ellen ezzel a specifikus genetikai változással.
Íme egy lista a leggyakoribb génfúziókról és a kapcsolódó rákos megbetegedésekről:
Mindegyik génfúzió jelentős szerepet játszik a rákos megbetegedésekben, ahol megtalálhatók. Azonosításuk megerősíti a diagnózist, és segít az orvosoknak olyan terápiákat választani, amelyeket kifejezetten ezeknek a genetikai változásoknak a céljára terveztek.