Az immunglobulinok

Az immunglobulinok által termelt speciális fehérjék plazma sejtek, egy fajta fehér vérsejt amely abból alakul ki B sejtekAz immunglobulinokat antitesteknek is nevezik. Elsődleges szerepük a szervezet védelme azáltal, hogy felismerik és kötődnek a káros anyagokhoz, például baktériumokhoz, vírusokhoz és toxinokhoz. Amint egy immunglobulin kötődik egy célponthoz, megjelöli azt pusztulásra, megkönnyítve az immunrendszer számára az eltávolítását. Az immunglobulinok képesek felismerni és kötődni a rendellenes vagy sérült sejtekhez is, segítve a szervezetet a már nem megfelelően működő sejtek elpusztításában.

Hogyan épülnek fel az immunglobulinok?

Minden immunglobulin négy összekapcsolódó fehérjeláncból épül fel: két nehézláncból és két könnyűláncból. A nehézláncok határozzák meg az antitest típusát. Öt különböző típusú nehézlánc létezik, az úgynevezett A, G, D, E és M. Ezek adják az immunglobulinok öt fő típusát: IgA, IgG, IgD, IgE és IgM.

A könnyűláncok két fajtába sorolhatók: kappa és lambda. Minden antitest ezek egyikét használja. Ez a keverési és párosítási rendszer (például IgA kappa vagy IgG lambda) lehetővé teszi a szervezet számára, hogy több millió egyedi antitestet termeljen, amelyek mindegyike valami más felismerésére szolgál.

Bár az immunrendszer összességében sokféle immunglobulint képes termelni, minden plazmasejt csak egy típust termel. Mivel mindannyiunknak több millió plazmasejtje van, normális, ha bármikor a vérben sokféle antitest található.

Milyen típusú immunglobulinok léteznek?

Minden immunglobulin-típusnak meghatározott szerepe van az immunrendszerben:

• IgA: Nagy mennyiségben található meg a nyálkahártyákban, például a szájban, a légzőrendszerben, a belekben, valamint a váladékokban, például a nyálban, a könnyekben és az anyatejben. Az IgA segít megvédeni a külső környezetnek kitett testfelületeket.

• IgG: A vérben található leggyakoribb immunglobulin. Az IgG hosszú távú védelmet nyújt fertőzések vagy oltások után, és átjut a méhlepényen, így védi az újszülötteket.

• IgM: Az első antitest, amelyet fertőzésre adott válaszként termelnek. Az IgM nagyon hatékony a baktériumok elpusztításában a korai immunválaszok során.

• IgE: Részt vesz az allergiás reakciókban és a paraziták elleni védekezésben. Az IgE-szint gyakran magasabb az allergiás vagy asztmás embereknél.

• IgD: Kis mennyiségben található meg az éretlen B-sejtek felszínén. Segíti ezeknek a sejteknek az aktiválódását, de a véráramban betöltött szerepe kevésbé ismert.

Miért szerepelhetnek immunglobulinok a patológiai leletemben?

Az immunglobulinokat néha vérvizsgálatokban mérik, hogy kimutatsák a rendellenes szinteket. Egy adott immunglobulin túl magas vagy túl alacsony szintje immunrendszeri problémát, krónikus fertőzést, autoimmun betegséget vagy plazmasejtes rendellenességet jelezhet. Egy szövet biopsziaa patológusok használhatják immunhisztokémia vagy más speciális vizsgálatokat végeznek a plazmasejtek által termelt immunglobulin típusának meghatározására. Ez segíthet meghatározni, hogy a plazmasejtek normálisak vagy rendellenesek-e.

Immunglobulinokat termelő rákok

Egyes plazmasejtes rákok nagy mennyiségű, egyetlen, abnormális immunglobulint termelnek. Ez a fehérje, amelyet néha monoklonális fehérjének vagy M-proteinnek is neveznek, kimutatható a vérben vagy a vizeletben. Példák a következőkre:

Az immunglobulinokat termelő rákos megbetegedések példái a következők:

• Myeloma multiplex: A plazmasejtek rákja, amely általában nagy mennyiségű, egyetlen kóros immunglobulint termel.

• Plazmacitóma: Egyetlen daganat, amely rendellenes plazmasejtekből áll, amelyek immunglobulint is termelhetnek.

• Waldenström makroglobulinémia: Egy ritka limfómatípus, amely nagy mennyiségű IgM immunglobulint termel.

A vérben, vizeletben vagy szövetmintákban található kóros immunglobulinok gyakran további vizsgálatokhoz vezetnek a diagnózis megerősítése és a megfelelő kezelés meghatározása érdekében.

Kérdések, amelyeket orvosának kell feltennie

• Milyen típusú immunglobulint említenek a jelentésemben?

• Normális, alacsony vagy magas az immunglobulin-szintem?

• Ez az eredmény fertőzésre, immunrendszeri problémára vagy plazmasejtes rákra utal?

• Szükségem van további vér- vagy vizeletvizsgálatokra az immunglobulinok szintjének meghatározásához?

• Befolyásolják-e ezek az eredmények a kezelésemet vagy az utógondozásomat?