Nyirokcsomók

A nyirokcsomók kicsi, bab alakú struktúrák, amelyek a test nyirokrendszerének részét képezik. A nyirokrendszer szövetek és szervek hálózata, beleértve a nyirokcsomókat is, amelyek segítik a szervezetet a fertőzések és más betegségek elleni küzdelemben. Mindegyik nyirokcsomó szűrőként működik, befogja a baktériumokat, a sejttörmeléket, az idegen részecskéket és a rákos sejteket.

Mit csinálnak a nyirokcsomók?

A nyirokcsomók alapvető szerepet játszanak a szervezet immunrendszerében. Szűrik a salakanyagokat, baktériumokat és egyéb káros anyagokat tartalmazó nyirokfolyadékot. A nyirokcsomók is tárolnak fehérvérsejtek, amelyek segítik a szervezetet a fertőzések felismerésében és leküzdésében. Ha fertőzés van, gyulladás, vagy rák, a nyirokcsomók megduzzadhatnak, miközben kiszűrik a káros anyagokat és több fehérvérsejtet termelnek.

Hol találhatók a nyirokcsomók a szervezetben?

A nyirokcsomók az egész testben megtalálhatók, gyakran csomókban. A legismertebb helyek közé tartozik a nyak, a hónalj, a mellkas, a has és az ágyék. A testben több száz nyirokcsomó található, és ezek általában a fő erek közelében találhatók, és olyan területeken, ahol a fertőzések a legnagyobb valószínűséggel jutnak be a szervezetbe.

Milyen a normál nyirokcsomó felépítése, és milyen típusú sejtek találhatók jellemzően a nyirokcsomóban?

A normál nyirokcsomók különálló szerkezettel rendelkeznek, egy külső réteggel, amelyet kapszulának neveznek, és egy belső szövethálózattal. A nyirokcsomó belseje két fő területre oszlik: a kéregre és a velőre. A kéreg sejtcsoportokat, úgynevezett tüszőket tartalmaz, amelyek főként a következőkből állnak B sejtek. A B-sejtek a fehérvérsejtek egy fajtája, amely segít a fertőzések elleni küzdelemben antitestek termelésében. A velő tartalmaz T-sejtek, egy másik típusú fehérvérsejt, amely közvetlenül megtámadja a fertőzött vagy abnormális sejteket. A nyirokcsomónak vannak olyan terei is, amelyeket melléküregeknek neveznek, és amelyek lehetővé teszik a nyirokfolyadék átáramlását a csomóponton, sejteket és salakanyagokat szállítva.

Mekkora egy normál nyirokcsomó?

A normál nyirokcsomók mérete a testben elfoglalt helyétől függően változhat. Általában a legtöbb normál nyirokcsomó kicsi, átmérője 1-2 centiméter (cm). A nyakban vagy az ágyékban lévő nyirokcsomók valamivel nagyobbak lehetnek, míg a mellkasban vagy a hasban lévő nyirokcsomók gyakran kisebbek. A 2 cm-nél nagyobb nyirokcsomó, különösen, ha tovább növekszik, vagy szilárd és a helyén van, további vizsgálatot igénylő alapbetegségre utalhat. A képalkotó vizsgálatokban, például az MRI-ben vagy a CT-vizsgálatokban, a „limfadenopátia” kifejezést gyakran használják a megnagyobbodott nyirokcsomók leírására.

Milyen típusú állapotok befolyásolják a nyirokcsomókat?

A nyirokcsomókat számos körülmény befolyásolhatja, beleértve:

• Fertőzések – A nyirokcsomók megduzzadhatnak és érzékennyé válhatnak, amikor a szervezet fertőzéssel küzd. Ezt gyakran duzzadt vagy „reaktív” nyirokcsomóknak nevezik, és tipikus válasz olyan állapotokra, mint a megfázás, az influenza vagy a torokfertőzés.
• Autoimmun betegségek – Az olyan állapotok, mint a rheumatoid arthritis és a lupus, a nyirokcsomók megduzzadását okozhatják az immunrendszer rendellenes válaszának részeként.
• rákok – A nyirokcsomókat a rákos megbetegedések, mint pl lymphoma (nyirokrendszerből induló rák) ill metasztatikus rákos megbetegedések (a test más részeiről terjedő daganatok).
• Gyulladásos állapotok – A nem fertőző gyulladások, mint például a szarkoidózisnak nevezett állapot, a nyirokcsomók megnagyobbodását okozhatják.

Mit jelent, ha egy nyirokcsomót reaktívnak neveznek?

A reaktív nyirokcsomó azt jelenti, hogy fertőzésre, gyulladásra vagy más ingerre reagál. Ebben a helyzetben a nyirokcsomó megnagyobbodik és a szokásosnál több fehérvérsejtet tartalmazhat, ami segít a fertőzés elleni küzdelemben vagy gyulladás. A reaktív nyirokcsomók nem rákosak, és általában visszatérnek normál méretükhöz, miután a kiváltó ok megszűnt.

Milyen típusú rák kezdődik a nyirokcsomóban?

A nyirokcsomókban kezdődő rák leggyakoribb típusát ún lymphoma. A limfóma a nyirokrendszer rákja, amely magában foglalja a nyirokcsomókat, a lépet és más limfoid szöveteket. A limfómák két fő típusra oszthatók: Hodgkin-limfóma és a nem-Hodgkin limfóma.

• Hodgkin-limfóma – Ez a típusú limfóma általában a nyaki vagy a mellkasi nyirokcsomókban kezdődik. Jellemzője egy bizonyos típusú kóros sejt, az úgynevezett Reed-Sternberg sejt.
• Nem Hodgkin limfóma – Ez a limfómák egy változatos csoportja, amely a test bármely nyirokcsomóját érinti. Számos altípus létezik, köztük néhány a leggyakoribb diffúz széles B-sejtes lymphoma és a follikuláris limfóma. A non-Hodgkin limfóma növekedésének és terjedésének sebessége változhat.

A limfómák egy adott területen érinthetik a nyirokcsomókat, vagy több nyirokcsomóra is terjedhetnek az egész testben.

Milyen típusú rákos megbetegedések terjednek át általában a nyirokcsomókra?

A karcinóma és a melanóma olyan ráktípusok, amelyek általában a nyirokcsomókra terjednek.

• carcinoma – Ez egy olyan rák, amely a szerveket, például a bőrt, a tüdőt, a melleket és a gyomor-bélrendszert borító sejtekben kezdődik. A karcinómák növekedésük során gyakran átterjednek a közeli nyirokcsomókra, ami fontos lépés lehet a rák stádiumának meghatározásában. Például az emlőrák gyakran átterjed a hónalj (hónalj) nyirokcsomóira, míg a tüdőrák a mellkas nyirokcsomóira.
• Melanóma – Ez egy olyan rákfajta, amely jellemzően a bőrön kezdődik, és gyakran átterjed a közeli nyirokcsomókra. A melanoma terjedésekor gyakran a nyirokrendszeren keresztül eljut a legközelebbi nyirokcsomócsoportba, a őrszem nyirokcsomók. A nyirokcsomók részvétele a melanomában kulcsfontosságú tényező a kezelési lehetőségek eldöntésében és az eredmény előrejelzésében.

Ellentétben, szarkóma, egy olyan rák, amely olyan szövetekben kezdődik, mint az izmok, a csontok, a zsír és az idegek, és sokkal kisebb valószínűséggel terjed a nyirokcsomókra. Ehelyett a szarkómák nagyobb valószínűséggel terjednek más területekre, például a tüdőre.

Mi az a nyirokcsomó-metasztázis?

Nyirokcsomó áttétel akkor fordul elő, amikor a rákos sejtek átterjednek eredeti helyükről egy közeli nyirokcsomóba. Ez a folyamat bizonyos rákos megbetegedések, különösen a mell-, tüdő- és vastagbélrák gyakori terjedési módja. Ha rákos sejteket találnak egy nyirokcsomóban, ez azt jelzi, hogy a rák kezdett túlterjedni eredeti helyén. A metasztázisok jelenléte a nyirokcsomókban megváltoztatja a rák stádiumát, és irányítja a kezelési döntéseket.

Miért vizsgálják a patológusok a nyirokcsomókat?

Patológusok vizsgálja meg a nyirokcsomókat, hogy segítsen diagnosztizálni az állapotokat és irányítani a kezelést. Például a rák nyirokcsomóinak vizsgálata információkat adhat arról, hogy a rák elterjedt-e, és milyen előrehaladott lehet. A patológus mikroszkóp alatt megvizsgálja a nyirokcsomókat, hogy ellenőrizze a rákos sejtek, fertőzések vagy egyéb rendellenességek jelenlétét. Az eredmények segíthetnek az orvosoknak meghatározni a legjobb kezelési tervet, és megjósolni a páciens várható kimenetelét.