Mutáció

A mutáció egy gén változása, amely egy DNS-darab, amely utasításokat ad a sejt működéséhez. Egy molekuláris patológiai jelentésben a „mutáció” szó azt jelenti, hogy genetikai változás következett be a daganat DNS-ében. Egyes mutációk ártalmatlanok, míg mások hozzájárulhatnak a rák kialakulásához, vagy befolyásolhatják a daganat kezelésre adott válaszát.

Miért történnek mutációk?

A mutációk számos okból előfordulhatnak. Néha véletlenül történnek, amikor a sejtek hibát követnek el a DNS másolásakor. A környezeti tényezők, mint például a káros vegyi anyagoknak vagy sugárzásnak való kitettség, szintén károsíthatják a DNS-t, mutációkat okozva. A szülőktől örökölt mutációk születésüktől kezdve jelen vannak, míg mások, ismert, mint szomatikus mutációk, idővel fejlődik.

Mi történik egy sejttel a mutáció után?

Egyes mutációk egyáltalán nem érintik a sejtet, és a sejt továbbra is normálisan működik. Más mutációk megzavarhatják a sejt viselkedését, gyorsabb növekedést okozva, figyelmen kívül hagyhatják az osztódás leállítására irányuló jeleket vagy elkerülhetik a sejthalál normális folyamatát. Ha elegendő káros mutáció halmozódik fel, a sejt rákossá válhat, és ellenőrizhetetlenül osztódhat.

Hogyan okoznak rákot a mutációk?

Egyes mutációk befolyásolják a sejtnövekedés szabályozásában részt vevő géneket. Ezek ahhoz vezethetnek, hogy a sejtek túl gyorsan osztódnak, vagy ellenállnak a normál jeleknek a növekedés leállításához. A kulcsfontosságú gének mutációi, például azok, amelyek helyreállítják a sérült DNS-t vagy szabályozzák a sejtciklust, túlélési előnyt jelenthetnek a rákos sejteknek. Ha ezek a mutációk más sejtekre is átterjednek, daganatot képezhetnek.

Minden mutáció rákot okoz?

Nem, nem minden mutáció vezet rákhoz. Néhány mutáció ártalmatlan, és nincs hatással a sejt működésére. Ezeket hívják jóindulatú mutációk. Mások csak kis mértékben változtathatják meg a sejt viselkedését anélkül, hogy betegséget okoznának. A rák akkor fordul elő, amikor bizonyos kritikus génekben mutációk halmozódnak fel, megzavarva a normál kontrollrendszereket, amelyek a sejteket egészségesen és kiegyensúlyozottan tartják.

Mit jelent, ha egy mutációt onkogénnek neveznek?

A mutációt hívják onkogén ha hozzájárul a rák kialakulásához. A kifejezés a szóból származik onkogén, amely egy génre utal, amely mutáció esetén szabályozatlan sejtnövekedést hajt végre. Az onkogén mutációk létfontosságúak abban, hogy a normál sejteket rákos sejtekké alakítsák, és gyakran speciális rákkezelések célozzák őket.

Hogyan tesztelik a patológusok a mutációkat?

A patológusok számos módszert alkalmaznak a tumorsejtek mutációinak megtalálására. A fő vizsgálati módszerek a következők:

• Következő generációs szekvenálás (NGS): Az NGS lehetővé teszi a patológusok számára, hogy egyidejűleg több gént szekvenáljanak a mutációk széles körének kimutatása érdekében. Ez egy hatékony eszköz a személyre szabott rákkezeléshez.
• Polimeráz láncreakció (PCR): A PCR a DNS meghatározott szegmenseit amplifikálja, hogy ismert mutációkat keressen. Különösen hasznos kis érdeklődésre számot tartó régiók megcélzásakor.
• Sanger szekvencia: Egy régebbi, de még mindig megbízható módszer a DNS kisebb régióinak szekvenálására, amely hasznos az ismert mutációk kimutatásában.
• Immunhisztokémia (IHC): Az IHC specifikus mutációk által érintett fehérjéket keres. Például megmutathatja, ha egy daganat túl sok fehérjét termel egy mutált gén miatt.

Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményei a patológiai jelentésben szerepelnek, vagy megerősítik a mutáció jelenlétét, vagy kijelentik, hogy nem találtak mutációt. Ha egy adott mutációt észlel, a jelentés megnevezi az érintett géneket.

Íme egy példa arra, hogyan jelenhet meg a mutáció eredménye egy molekuláris patológiai jelentésben:

Teszt: Következő generációs szekvenálás (NGS) panel
Eredmény: Pozitív IDH1 mutáció (R132H)

Értelmezés: Mutációt észleltek a IDH1 gén, a 132. pozícióban lévő aminosavat argininről (R) hisztidinre (H) változtatja. Ez a mutáció gyakran megtalálható gliómákban és bizonyos más daganatokban, és szerepet játszik a daganatok kialakulásában azáltal, hogy megváltoztatja a sejtek energiafeldolgozási módját. Az ezzel a mutációval rendelkező daganatok reagálhatnak specifikus célzott terápiákra, például az ivosidenibre.

Ebben a példában a jelentés mutációt azonosít a IDH1 gén, amely abnormális fehérjét termel, amely rák növekedéséhez vezethet. Az R132H mutáció egy specifikus változás a génen belül, gyakran gliómáknál (az agydaganat egy fajtája) látható. Annak ismerete, hogy a daganatban ez a mutáció található, segít a kezelés irányában, mert bizonyos célzott gyógyszerek, mint például az ivosidenib, úgy vannak kialakítva, hogy blokkolják ennek a mutáns fehérjének a hatását. A pozitív eredmény fontos információkkal szolgálhat a prognózisról és a lehetséges kezelési lehetőségekről.

Melyek a leggyakoribb mutációk és a hozzájuk kapcsolódó rákos megbetegedések?

Az alábbiakban felsorolunk néhány gyakori mutációt és azokat a rákot, amelyekben gyakran előfordulnak:

• TP53: Mell-, petefészek- és vastagbéldaganatokban található.
• KRAS: Tüdő-, hasnyálmirigy- és vastagbélrákban észlelhető.
• EGFR: Gyakori tüdőrákban és glioblasztómákban.
• BRAF: Melanomában, pajzsmirigy- és vastagbéldaganatokban található.
• IDH1/IDH2: Gliomákkal és leukémiákkal kapcsolatos.
• ALK: Tüdőrákban és néhány limfómában jelen van.
• HER2 (ERBB2): Mell- és gyomordaganatokban található.
• FLT3: Akut myeloid leukémiában gyakran mutált.
• NPM1: Akut myeloid leukémiában észlelhető.
• JAK2: Mieloproliferatív rendellenességekben jelen van.
• PTEN: Gyakori endometrium- és emlőrákban.
• RET: Pajzsmirigyrákban és többszörös endokrin neopláziában fordul elő.
• TALÁLKOZOTT: Vese- és tüdődaganatokban észlelhető.
• CTNNB1: Májrákban és néhány méhnyálkahártya daganatban található.
• PIK3CA: Gyakori mell-, vastagbél- és méhnyálkahártyarákban.
• MYC: Burkitt limfómában és más agresszív rákos megbetegedésekben jelen van.
• GNAQ/GNA11: Uvealis melanomában található.
• CDKN2A: Hasnyálmirigyrákban és melanomában észlelhető.
• MLH1/MSH2: Lynch-szindrómával és vastagbél-, méhnyálkahártya- és gyomorrákhoz kapcsolódik.
• NOTCH1: T-sejtes leukémiákban található.
• TERT promóter: Glioblasztómákban és pajzsmirigyrákban észlelhető.
• SMAD4: Gyakori hasnyálmirigy- és vastagbélrákban.
• NF1: Neurofibromatózissal és gliomákkal kapcsolatos.
• RB1: Retinoblasztómában és kissejtes tüdőrákban észlelhető.
• FOXL2: Petefészek granulosa sejtes daganatokban található.
• KÉSZLET: Gasztrointesztinális stromadaganatokban (GIST) észlelhető.
• PDGFRA: Gyakori gasztrointesztinális stromadaganatokban (GIST).
• EZH2: Follikuláris limfómában található.
• IDH1/2: Akut mieloid leukémiában és gliómában észlelhető.
• TET2: A myelodysplasiás szindrómákban jelen van.
• SRSF2: Myelodysplasiás szindrómákban és krónikus myelomonocytás leukémiában található.
• ASXL1: Gyakori krónikus mieloid neoplazmákban.
• DNMT3A: Akut myeloid leukémiában észlelhető.
• RUNX1: Leukémiákkal kapcsolatos.
• GATA2: Örökletes hematológiai rendellenességekhez kapcsolódik.
• ETV6: Leukémiákban és limfómákban található.
• CCND1: Köpenysejtes limfómával kapcsolatos.
• FGFR3: Hólyag- és méhnyakrákban észlelhető.
• KMT2A: Összefügg az akut leukémiával.
• CIC: Ritka agydaganatokban található.

Mindegyik mutáció jelentős szerepet játszik azokban a rákban, ahol megtalálhatók. Azonosításuk megerősíti a diagnózist, és segít az orvosoknak olyan terápiákat választani, amelyeket kifejezetten ezeknek a genetikai változásoknak a céljára terveztek.

Kapcsolódó cikkek a MyPathologyReportról

Rák biomarkerek

Magfúzió