Egy patológiai jelentésben a kifejezés nem reaktív egy laboratóriumi vizsgálat eredményének leírására szolgál, amelyet immunhisztokémiaEz a teszt segít a patológusoknak azonosítani a szövetmintában lévő sejtek által termelt specifikus fehérjéket vagy más anyagokat. Amikor egy sejtcsoportot nem reaktívnak minősítenek, az azt jelenti, hogy a sejtek nem termelték azt a fehérjét vagy anyagot, amelynek kimutatására a tesztet tervezték.
A „nem reaktív” másik elnevezése a negatív. A „nem reaktív” ellentéte a reaktív vagy pozitív, ami azt jelenti, hogy a fehérje jelen volt és kimutatható volt a sejtekben.
Az immunhisztokémia (IHC) egy speciális vizsgálat, amely lehetővé teszi a patológusok számára, hogy specifikus fehérjéket azonosítsanak szövetmintákban olyan antitestek segítségével, amelyek ezekhez a fehérjékhez kötődnek. Ezek az antitestek mikroszkóp alatt látható festékanyagokhoz kapcsolódnak, lehetővé téve a patológus számára, hogy lássa, mely sejtek termelik a fehérjét, és hol található a fehérje a sejteken vagy a szöveten belül.
Az immunhisztokémiát gyakran alkalmazzák a következőkre:
Segít a különböző típusú daganatok diagnosztizálásában.
Határozza meg, hogy a daganat jóindulatú vagy rosszindulatú-e.
Határozza meg a rák eredetét (például, hogy a tüdőben, a vastagbélben vagy az emlőben kezdődött-e).
A kezelést hormonreceptorok vagy prediktív markerek (például HER2 vagy PD-L1) tesztelésével kell irányítani.
A nem reaktív eredmény azt jelenti, hogy a vizsgált sejtekben nem volt látható jel. Más szóval, a sejtek nem termelték a teszt által keresett fehérjét vagy markert.
Például:
Ha egy emlődaganatot ösztrogénreceptorra (ER) tesztelnek, és az eredmény nem reaktív, az azt jelenti, hogy a tumorsejtek nem termelnek ösztrogénreceptor fehérjét.
Ha egy tumort CD20-ra tesztelnek annak megállapítására, hogy B-sejtes limfómáról van-e szó, és az eredmény nem reaktív, az azt jelenti, hogy a tumorsejtek nem rendelkeznek a B-sejtek jellemzőivel.
Ez az információ segít a patológusnak a diagnózis pontosításában, és segít az orvosi csapatnak a leghatékonyabb kezelés kiválasztásában.
Nem feltétlenül. A nem reaktív eredményt kontextusban kell értelmezni. A nem reaktív eredmény jelentése a következőktől függ:
Milyen fehérjét vizsgáltak.
Milyen típusú szövet vagy daganat van jelen.
Miért rendelték el a tesztet.
Bizonyos esetekben a nem reaktív eredmény kizár egy adott diagnózist. Más esetekben segít alátámasztani egy másik diagnózist. Előfordul, hogy egy daganat reaktív és nem reaktív területek keverékét mutatja, amelyek diagnosztikai vagy prognosztikai jelentőséggel is bírhatnak.
Nem. A „nem reaktív” nem jelent normális vagy egészséges állapotot. Egyszerűen azt jelenti, hogy egy adott fehérjét nem mutattak ki a vizsgált mintában. Bizonyos esetekben a nem reaktív eredmények mind normál szövetben, mind rákos szövetben előfordulhatnak. Más esetekben egy fehérje hiánya betegségre, például rákra, fertőzésre vagy degeneratív állapotra utalhat.
Nem reaktív (negatív) – A sejtek nem termelték a tesztelt fehérjét vagy markert.
Reaktív (pozitív) – A sejtek termelték a tesztelt fehérjét vagy markert.
A teszttől függően a reaktív eredmény egy adott sejttípusra, tumor eredetére vagy kezelési célpontra utalhat, míg a nem reaktív eredmény segíthet kizárni bizonyos diagnózisokat, vagy jelezheti, hogy egy adott kezelés nem biztos, hogy hatékony.
Mit keresett az immunhisztokémiai vizsgálat?
Mit jelent a nem reaktív eredmény a diagnózisom szempontjából?
Szükségesek-e további vizsgálatok a diagnózis megerősítéséhez?
Befolyásolja-e ez az eredmény a kezelési lehetőségeimet vagy a prognózisomat?
Volt más marker is reaktív vagy pozitív?