Mi a nem kissejtes karcinóma?

Nem kissejtes karcinóma egy általános kifejezés, amelyet az orvosok a nagy, rendellenes kinézetű sejtekből álló rákos megbetegedések nagy csoportjának leírására használnak. Ez a kifejezés legtöbbször a tüdőből kiinduló rákos megbetegedésekre utal, bár a test más részein kialakuló rákos megbetegedések leírására is használható.

A tüdőrákok körülbelül 85%-a ebbe a csoportba tartozik. Egy másik tüdőráktípushoz, az ún. kissejtes karcinómaA nem kissejtes karcinóma általában lassabban növekszik és terjed. Ez a megkülönböztetés nagyon fontos, mivel a kezelési lehetőségek és a kilátások (prognózis) eltérőek attól függően, hogy a rák kissejtes vagy nem kissejtes.

Milyen típusú nem kissejtes karcinómák léteznek?

Az orvosok és a patológusok a nem kissejtes karcinómát több fő típusba sorolják a rák eredetének sejttípusa és a mikroszkóp alatti megjelenése alapján.

adenocarcinoma

adenocarcinoma a tüdőrák leggyakoribb típusa. A mirigyképző sejtekben kezdődik, amelyek általában az alveolusokban találhatók, amelyek a tüdő apró léghólyagocskái, ahol az oxigén belép a vérbe, és a szén-dioxid eltávozik. Az adenokarcinóma különösen gyakori azoknál az embereknél, akik soha nem dohányoztak.

Squamous sejtes karcinóma

Squamous sejtes karcinóma laphámsejtekben kezdődik, amelyek vékony, lapos sejtek, és a tüdő légútjainak belsejét bélelik. Ez a típusú tüdőrák szorosan összefügg a dohányzással, és gyakran a tüdő középső területein található, a nagyobb légutak közelében.

Nagysejtes karcinóma

A nagysejtes karcinóma a tüdőrákok elnevezése, amelyek nem illenek be egyértelműen a többi kategóriába. Mikroszkóp alatt a sejtek szokatlanul nagynak és rendellenesnek tűnnek. A nagysejtes karcinóma hajlamos gyorsabban növekedni és terjedni, mint az adenokarcinóma vagy a laphámsejtes karcinóma, ami megnehezítheti a kezelését.

Mikor készül ez a diagnózis?

A legtöbb esetben a nem kissejtes karcinóma első diagnózisát egy biopsziaA minta levehető bronchoszkópia (vékony cső kamerával, amely a légutak belsejébe néz), vékony tűvel a mellkasfalon keresztül, vagy műtét során.

A patológus mikroszkóp alatt vizsgálja a szövetet annak megállapítására, hogy a daganat nem kissejtes karcinóma-e, és ha lehetséges, az altípus azonosítására. Mivel a biopsziában lévő szövet mennyisége korlátozott, a patológus csak azt tudja mondani, hogy a daganat nem kissejtes karcinóma, a pontos altípus megerősítése nélkül.

Emiatt az orvosok gyakran javasolják több szövetminta gyűjtését később, akár egy nagyobb biopsziával, akár a műtét során. A nagyobb minta lehetővé teszi a patológus számára, hogy megerősítse az altípust, molekuláris vizsgálatokat végezzen, és teljesebb körű információkat nyújtson a kezelés irányításához.

Egyéb vizsgálatok, amelyek elvégezhetők a diagnózis megerősítésére

Immunhisztokémia (IHC)

A patológusok gyakran használják immunhisztokémia (IHC) a nem kissejtes karcinóma típusának meghatározásában. Az IHC egy speciális teszt, amely antitesteket használ a rákos sejtekben található specifikus fehérjék keresésére. A fehérjék mintázata segíthet megkülönböztetni a rák különböző altípusait.

Például:

• A TTF-1 és a Napsin A gyakran pozitív adenokarcinómában.

• A p40 és a p63 olyan markerek, amelyek alátámasztják a laphámsejtes karcinóma diagnózisát.

• A citokeratinok (CK7 és CK20) szintén segíthetnek a daganat eredetének kimutatásában.

Az IHC különösen hasznos, ha a biopsziás minta nagyon kicsi, vagy ha a rákos sejtek szokatlannak tűnnek a mikroszkóp alatt.

Molekuláris tesztek

A molekuláris vizsgálatok a rákos sejtek DNS-ében vagy fehérjéiben bekövetkező változásokat keresik. A legfejlettebb módszer az ún. következő generációs szekvenálás (NGS)Ez a teszt egyszerre számos gént képes vizsgálni, hogy mutációkat vagy átrendeződéseket keressen, amelyek irányíthatják a kezelést.

A gyakran vizsgált gének és eredmények a következők:

• EGFR-mutációk, amelyek reagálhatnak a tirozin-kináz-gátlóknak nevezett gyógyszerekre.

• ALK vagy ROS1 átrendeződések, amelyek specifikus célzott gyógyszerekkel is kezelhetők.

• KRAS-mutációk, beleértve a KRAS G12C-t is, amelyek új célzott terápiák alkalmazását irányíthatják.

• BRAF mutációk, amelyek célzott kezelésekre reagálhatnak.

• A PD-L1 expressziója, amely segít megjósolni, hogy az immunterápia hatékony lesz-e.

Ezek az eredmények nagyon fontosak, mert segítenek az orvosoknak kiválasztani az egyes betegek rákja esetén a leghatékonyabb kezelést.

Kérdések, amelyeket orvosának kell feltennie

• Milyen típusú nem kissejtes karcinómám van (adenokarcinóma, laphámsejtes karcinóma vagy nagysejtes karcinóma)?

• Szükségem van újabb biopsziára vagy műtétre, hogy több szövetet vegyek a vizsgálathoz?

• Milyen stádiumban van a rák, és mit jelent ez a kezelés szempontjából?

• Végeztek-e bármilyen molekuláris vizsgálatot a daganatomon? Ha igen, milyen eredményekkel zárultak?

• Milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre az én ráktípusom és stádiumom esetén?