Egy patológiai jelentésben a kifejezés nukleáris atípia olyan sejtek leírására használják, amelyek mikroszkóp alatt rendellenesnek tűnő maggal rendelkeznek. atommag a sejt azon része, amely tartalmazza a genetikai anyagot (DNS-t), és szabályozza a sejt működését. A patológusok a „atípia„…ami azt jelenti, hogy valami szokatlannak vagy a megszokottól eltérőnek tűnik.”
Egy sejtmag atipikusnak tekinthető, ha:
Nagyobb a szokásosnál.
Sötétebb a normálisnál (ezt hiperkromatikusnak nevezik).
Szabálytalan alakú.
Összecsomósodott vagy durva kromatinnal rendelkezik (a sejtmagban lévő DNS-anyag egyenetlenül oszlik el).
Kiemelkedő nukleóliumokat tartalmaz, amelyek a sejtmagban található kerek struktúrák, amelyek a rendellenes sejtekben megnagyobbodhatnak vagy láthatóbbá válhatnak.
A nukleáris atípia egy leíró kifejezés, nem önálló diagnózis. Egyszerűen azt jelenti, hogy a patológus észrevette, hogy a sejtek megjelenésükben nem teljesen normálisak.
A nukleáris atípia a sejten belüli változásokból vagy a szövetet befolyásoló külső tényezőkből adódhat. Néhány ok a következők lehetnek:
Genetikai mutációk – A DNS-ben bekövetkező rendellenes változások a sejtek kontrollálatlan növekedését és osztódását okozhatják. Ez idővel rákmegelőző állapotokhoz vagy rákhoz vezethet.
Gyulladás – A gyulladt szövetben lévő sejtek atipikusnak tűnhetnek stressz vagy sérülés miatt.
Vírusfertőzések – Bizonyos vírusok (mint például a HPV vagy az EBV) a sejtek rendellenes megjelenését okozhatják.
Sugárterhelés – A korábbi sugárterápia vagy a véletlen sugárterhelés károsíthatja a sejteket és sejtmagváltozásokat okozhat.
Gyógyszerek vagy kezelések – Egyes gyógyszerek, különösen a kemoterápia, nukleáris atípiát okozhatnak a kezelt szövetekben.
Szövetkárosodás – Atípia előfordulhat olyan szövetekben, amelyek trauma, véráramlás hiánya vagy gyógyulás miatt sérültek meg.
Nem. A sejtmag-atípia nem jelent rákot. Bár igaz, hogy sok ráktípus sejtmag-atípiát mutat, nem minden atípusos sejtmaggal rendelkező sejt rákos.
Jóindulatú (nem rákos) állapotokban a nukleáris atípia enyhe lehet, és gyulladással, fertőzéssel vagy gyógyulással hozható összefüggésbe.
Rákot megelőző állapotokban a nukleáris atípia jobban észrevehető lehet, és idővel a rák kialakulásának nagyobb kockázatára utalhat.
Rákos megbetegedésekben a nukleáris atípia gyakran súlyosabb, nagyon nagy, sötét és szabálytalan sejtmagokkal, valamint magas sejtosztódási aránnyal.
Mivel a nukleáris atípia mind nem rákos, mind rákos esetekben előfordulhat, a kontextus nagyon fontos. A patológusok a szövet mintázatát, súlyosságát és egyéb jellemzőit veszik figyelembe, amikor eldöntik, hogy mit jelent a nukleáris atípia.
A patológusok gyakran további szavakat használnak az atípia mértékének leírására:
Enyhe atípia – A sejtmag méretének vagy alakjának apró változásai; reaktív vagy gyulladt szövetekben észlelhetők.
Mérsékelt atípia – Észrevehetőbb elváltozások, amelyek aggodalomra adhatnak okot, különösen, ha nagy számban fordulnak elő.
Súlyos atípia – Jelzett magváltozások, amelyek rákmegelőző vagy rákos állapotra utalhatnak.
Ezek a leírások segítenek a további vizsgálatokban, nyomon követésben vagy kezelésben.
Ha nukleáris atípiát észlelnek egy szövetmintában, orvosa mérlegelni fogja:
A kóros sejtek elhelyezkedése
A kiváltó ok (például gyulladás, fertőzés vagy daganat)
Az atípia enyhe vagy súlyos jellege
Akár az atipikus sejtek kis területre korlátozódnak, akár széles körben elterjedtek
Vannak-e jelen a rák egyéb jellemzői (például a környező szövetekbe való behatolás)
Ezen tényezőktől függően az orvos javasolhatja:
Nincs szükség további kezelésre, ha az atípia enyhe és jóindulatú állapothoz kapcsolódik.
Ismételje meg a vizsgálatot, vagy idővel szorosabb megfigyelést végezzen.
A szövet eltávolítása, ha az atípia gyanús, vagy nagy kockázatú területen fordul elő.
További vizsgálatok, például immunhisztokémia vagy molekuláris analízis, ha rák gyanúja merül fel.
Mit jelent a nukleáris atípia a patológiai leletemben?
Az atípia gyulladással, fertőzéssel vagy valami mással függ össze?
Ez egy rákmegelőző vagy rákos elváltozás jele?
Szükségem van további vizsgálatokra vagy utánkövetésre?
Mik a következő lépések az ellátásomban?