MyPathologyReport
25. augusztus 2023.
A sejtmag (többszörös = mag) a sejt azon része, amely a legtöbb genetikai anyag (DNS) részét tartalmazza. A mag a citoplazma a sejt. A sejtmagban található DNS és más segítő fehérjék kombinációját ún kromatin. Egy nagy, kerek kromatincsomót a mag (többszörös = nucleolus). A sejtmagot vékony gát veszi körül, az úgynevezett nukleáris membrán.
Két festéket hívnak hematoxilin és eozin (H&E) szövetmintához adják, mielőtt mikroszkóp alatt megvizsgálnák. A hematoxilin a magba kerül, ami lila vagy kék színt ad. A legtöbb sejtben a mag kör vagy ovális alakú.
A sejtmag mikroszkóp alatti kinézete sokat elárulhat a patológusnak a sejt viselkedéséről. Például a nagyon aktív sejtek genetikai anyagukat kerek golyókba csoportosíthatják, úgynevezett sejtmagvak amely a mag belsejében látható. A rákos sejtek hajlamosak genetikai anyagukat is jobban felhasználni, mint a normál sejtek, ami sötétebbé és nagyobbá teszi a sejtmagjukat. A patológusok sötét magoknak nevezik hiperkromatikus. A nem rákos sejtekben a magmembrán általában sima és kerek. A rákos sejtekben azonban a sejtmag elveszti kerek formáját, és a magmembránban ráncok láthatók. A patológusok ezeket a változásokat a magmembrán szabálytalanságaként írják le.
A sejtmag méretét és alakját vírusok és sugárzás is megváltoztathatják, mindkettő hatására a mag a normálisnál jóval nagyobb lesz. Vírusos citopátiás hatás egy olyan kifejezés, amelyet a patológusok a vírus által megfertőzött sejt abnormális sejtmagjának leírására használnak.