
A atommag (többes szám: sejtmag) egy kicsi, specializálódott struktúra, amely szinte minden sejtben megtalálható a szervezetben. Ez tartalmazza a genetikai anyag nagy részét, az úgynevezett DNS-t, amely egy utasításkészletként működik, és a sejtek működését és viselkedését szabályozza. A sejtmagban a DNS fehérjékkel együtt egy kromatinnak nevezett anyaggá szerveződik. A kromatin területei gyakran csoportosulnak, kerek struktúrákat alkotva, amelyeket nukleóluszoknak neveznek (egyes szám: sejtmagvacska). A sejtmagot egy vékony védőréteg, az úgynevezett sejtmagmembrán veszi körül.
A patológusok mikroszkóp alatt vizsgálják a sejtmagot szövetminták segítségével. Megtekintés előtt speciális festékekkel, hematoxilin-eozinnal (H&E) festi meg a szövetet. A hematoxilin specifikusan megfesti a sejtmagot, jellegzetes kék vagy lila színt adva neki. Ezek a festékek segítenek a patológusoknak tisztán látni a sejtmag alakját, méretét és részleteit. Az egészséges sejtekben a sejtmag általában kerek vagy ovális, sima szélekkel.
Amikor a patológusok mikroszkóp alatt vizsgálják a sejteket, a sejtmag megjelenése fontos támpontokat ad a sejt egészségi állapotáról és aktivitásáról. Például a nagyon aktív vagy gyorsan növekvő sejtek gyakran egy vagy több kiemelkedő nukleólust mutatnak a sejtmagban. A rákos sejtek általában nagyon aktívak, ezért a sejtmagjaik általában sötétebbnek és nagyobbnak tűnnek a normálisnál. A patológusok a hiperkromatikus kifejezést használják azokra a sejtmagokra, amelyek a fokozott aktivitás vagy a rendellenes növekedés miatt sötétebbnek tűnnek.
Ezenkívül a sejtmag alakja jelezheti, hogy egy sejt egészséges vagy rendellenes. Az egészséges, nem rákos sejtek sejtmagja jellemzően kerek és sima. A rákos sejtekben azonban a sejtmagmembrán gyakran szabálytalannak tűnik, észrevehető redőkkel vagy dudorokkal. A patológusok ezeket a változásokat sejtmagmembrán-szabálytalanságoknak nevezik, amelyek számos rákfajta gyakori jellemzői.
Bizonyos fertőzések, különösen a vírusfertőzések, és a sugárterhelés szintén jelentős változásokat okozhatnak a sejtmagban. Ilyen esetekben a sejtmag jelentősen megnőhet, vagy szokatlannak tűnhet. Amikor a vírusok megfertőzik a sejteket, a patológusok a keletkező sejtmagváltozásokat vírusos citopátiás hatásként írják le. Ezen változások felismerése segít a patológusoknak a fertőzések azonosításában és a megfelelő kezelési döntések meghozatalában.