Mi az a Pap teszt?


A Pép tesz (más néven Pap-teszt) egy egyszerű szűrővizsgálat, amely a méhnyak vagy az anális csatorna nyálkahártyájában lévő rendellenes sejtek keresésére szolgál. Ezeket a területeket ... laphámsejtek, amelyek idővel olyan változásokat okozhatnak, amelyek rákhoz vezethetnek, ha nem észlelik és nem kezelik időben. A Pap-teszt fő célja a rákmegelőző elváltozások (ún. diszplázia), de fertőzéseket, gyulladásokat, vagy bizonyos esetekben a rák jeleit is kimutathatja. A Pap-teszt Dr. George Papanicolaou-ról kapta a nevét, aki kidolgozta a technikát.

A Pap-teszteket leggyakrabban a méhnyakon végzik, de bizonyos embereknél, különösen azoknál, akiknél nagyobb a végbélrák kockázata, a végbélcsatornán is elvégezhetik. Mindkét helyen a teszt úgy működik, hogy sejteket gyűjtenek a szövet felszínéről, és mikroszkóp alatt vizsgálják azokat.

Miért kell Pap-tesztet végezni?

A Papa-tesztet a méhnyak- vagy végbélrák kialakulásához vezető korai sejtes elváltozások kimutatására használják. Ezeket az elváltozásokat gyakran a méhnyak- vagy végbélnyílás-fertőzés okozza. humán papillomavírus (HPV), egy gyakori vírus, amely bőrkontaktus vagy szexuális érintkezés útján terjed. A teszt a fertőzés, a gyulladás vagy a szövetekben bekövetkező hormonális változások jeleit is kimutathatja.

Hogyan történik a Pap-teszt?

A Pap-teszt egy gyors eljárás, amelyet orvosi rendelőben vagy klinikán végeznek.

Nyaki Pap-teszthez:

  1. Egy vizsgálóasztalon fogsz feküdni.

  2. Egy spekulumot óvatosan behelyeznek a hüvelybe, hogy az orvos láthassa a méhnyakat.

  3. Egy kis ecsettel vagy spatulával gyűjtik a sejteket a méhnyak felszínéről.

Anális Papa-teszthez:

  1. Egy síkosított tampont vagy kefét óvatosan behelyeznek az anális csatornába.

  2. A sejteket a kefe forgatásával gyűjtik össze, majd elemzésre laboratóriumba küldik.

Az egész folyamat csak néhány percet vesz igénybe, és rövid kellemetlenséget okozhat, de általában nem fájdalmas.

Kinek kell Pap-tesztet elvégeznie?

A méhnyakrákszűrésre vonatkozó irányelvek a következőket javasolják:

  • 21-29 éves korig: Papa-teszt 3 évente.

  • 30-65 éves korig: Pap-teszt 3 évente, vagy 5 évente, ha HPV-teszttel kombinálják.

  • 65 éves kor után: A szűrés leállítható, ha a korábbi eredmények következetesen normálisak voltak.

  • Méheltávolítás után: Lehet, hogy már nincs szüksége Pap-tesztre, ha a méhnyakat eltávolították, és nincs méhnyakrák vagy rákmegelőző állapot a kórtörténetében.

Az anális Pap-tesztelés ajánlott lehet azoknak, akiknél nagyobb a kockázata az anális rák kialakulásának, beleértve:

  • HIV-vel élő emberek.

  • Férfiak, akik férfiakkal létesítenek szexuális kapcsolatot.

  • Olyan egyének, akiknek a kórtörténetében méhnyak-, szeméremtest- vagy hüvelyrák szerepel.

  • Azok, akik receptív anális szexet folytatnak.

  • Immunhiányos emberek.

Orvosa segíthet eldönteni, hogy nyaki, anális vagy mindkét típusú Pap-tesztre van-e szüksége.

Milyen lehetséges eredményei lehetnek egy Pap-tesztnek?

A Pap-teszt eredményei a mikroszkóp alatt látható sejttípusokon és azon alapulnak, hogy vannak-e rendellenességek. Minden eredmény fontos információkat nyújt a méhnyak- vagy végbélrák kialakulásának kockázatáról, és segít a kezelés következő lépéseinek meghatározásában.

Gyakori eredmények a következők:

  • Negatív intraepiteliális elváltozás vagy malignitás szempontjából (NILM): Ez azt jelenti, hogy nem találtak rendellenes vagy rákos sejteket. Az eredményét normálisnak tekintjük, és a javaslatoknak megfelelően folytathatja a rutinszerű szűrést.

  • ASC-US (Meghatározatlan jelentőségű atipikus laphámsejtek): Néhány laphámsejt kissé rendellenesnek tűnik, de nem világos, hogy mi okozta az elváltozásokat. Ezeket az eredményeket gyakran átmeneti HPV-fertőzés vagy -gyulladás okozza. Orvosa javasolhat HPV-tesztet vagy néhány hónap múlva kontroll Pap-tesztet.

  • LSIL (alacsony fokozatú pikkelyes intraepiteliális lézió): Ez azt jelenti, hogy enyhe elváltozások vannak a laphámsejtekben, amelyeket általában HPV-fertőzés okoz. Sok esetben ezek az elváltozások maguktól elmúlnak, de orvosa javasolhatja a szorosabb megfigyelést vagy további vizsgálatokat.

  • HSIL (High-grade Squamous intraepithelialis lézió): Ez az eredmény súlyosabb rendellenességeket mutat a laphámsejtekben. Kezelés nélkül ezek az elváltozások nagyobb valószínűséggel alakulnak ki rákban. Orvosa valószínűleg további vizsgálatokat fog javasolni, például kolposzkópiát és biopsziát.

  • AGC (atípikus mirigysejtek): Rendellenességeket figyeltek meg a mirigysejtekben, amelyek különböznek a laphámsejtektől, és a méhnyak felsőbb szakaszában vagy a méh belsejében találhatók. Ezek az elváltozások összefüggésben állhatnak a rákmegelőző állapottal vagy a rákkal, és általában további vizsgálatokat igényelnek az ok megállapításához.

  • Laphámrák: Laphámsejtekből kifejlődött rákos sejteket találtak. Ez azt jelenti, hogy invazív laphámsejtes karcinóma állhat fenn, és azonnali utánkövetésre van szükség.

  • Adenokarcinóma: Olyan rákos sejteket találtak, amelyek mirigysejtekből, például a méhnyakcsatornát vagy a méhet bélelő sejtekből fejlődtek ki. Ez a diagnózis azonnali utánkövetést és további vizsgálatokat igényel.

Kezelőorvosa elmagyarázza a Pap-teszt eredményeit, és az Ön egyéni helyzete alapján javasolja a megfelelő következő lépéseket.

Kérdések, amelyeket orvosának kell feltennie

  • Mit mutatott a Papa tesztem?

  • Szükségem van-e kontrollvizsgálatra vagy kezelésre?

  • HPV-tesztet kellene végeztetnem?

  • Az életkorom és a kórtörténetem alapján milyen gyakran kell Pap-tesztet végeztetnem?

  • Milyen lépéseket tehetek a HPV-vel összefüggő betegségek kockázatának csökkentése érdekében?
A+ A A-