A laphámsejtes karcinóma egy olyan rákfajta, amely laphámsejtekből indul ki. Ezek a laphámsejtek lapos, vékony sejtek a bőr felszínén, és számos belső testrészt, például a szájat, a torkot, a tüdőt és a méhnyakat bélelik. Akkor alakul ki, amikor ezek a laphámsejtek kontrollálatlanul növekednek, rosszindulatú (rákos) daganatot képezve, amely behatolhat a közeli szövetekbe, és potenciálisan átterjedhet más testrészekre is.
A tünetek attól függenek, hogy hol alakul ki a rák. A bőrön a laphámsejtes karcinóma gyakran kemény, vörös dudorként, hámló foltként vagy nem gyógyuló sebként jelenik meg. Ha a szájban vagy a torokban található, a tünetek közé tartozhat a tartós fájdalom, a nyelési nehézség vagy a hang megváltozása. Ha a tüdőben alakul ki, a tünetek közé tartozhat a köhögés, a légszomj vagy a mellkasi fájdalom. Egyes betegek addig nem észlelik a tüneteket, amíg a rák meg nem nő vagy át nem terjed.
A laphámsejtes karcinómát általában a laphámsejtek DNS-ének károsodása okozza. A főbb kockázati tényezők közé tartozik a krónikus napsugárzás (bőrrák esetén), a dohányzás és az alkoholfogyasztás (száj-, torok- és tüdőrák esetén), a humán papillomavírus (HPV) fertőzés (különösen a torok-, méhnyak-, végbélnyílás- és nemi szervek rákos megbetegedései esetén), valamint az érintett terület krónikus irritációja vagy gyulladása.
A laphámsejtes karcinóma bárhol kialakulhat, ahol laphámsejtek vannak jelen. Gyakori előfordulási helyek:
Bőr (különösen a napnak kitett területek, például az arc, a fülek és a kezek)
Száj és torok (szájüreg, mandulák, nyelvgyök)
Tüdő és légutak
Méhnyak, hüvely, végbélnyílás és pénisz
Az áttétes laphámsejtes karcinóma azt jelenti, hogy a rák az eredeti helyéről a test más területeire terjedt át. A rákos sejtek jellemzően a nyirokereken vagy a véráramon keresztül terjednek, új daganatokat (áttéteket) képezve a nyirokcsomókban vagy távoli szervekben, például a tüdőben, a májban vagy a csontokban. Az áttétes rák kezelése általában nehezebb, és jelentősen befolyásolhatja a beteg prognózisát.
A laphámsejtes karcinóma diagnózisa általában biopsziát foglal magában, egy olyan eljárást, amelynek során a patológus mikroszkóp alatt vizsgálja a gyanús területről vett kis szövetmintát. További vizsgálatok, például képalkotó vizsgálatok (CT, MRI vagy PET-vizsgálatok) vagy speciális laboratóriumi vizsgálatok (például immunhisztokémia) is elvégezhetők a diagnózis megerősítésére, a betegség kiterjedésének meghatározására és a kezelés megtervezésére.
Mikroszkóp alatt a laphámsejtes karcinóma rendellenes, szabálytalan mintázatban elrendezett laphámsejteket mutat. A rákos laphámsejtek gyakran megnagyobbodott, szabálytalan sejtmaggal (a sejt DNS-t tartalmazó részével), látható mitotikus alakzatokkal (az aktív sejtosztódást jelzik) rendelkeznek, és klasztereket vagy csoportokat alkothatnak, behatolva a mélyebb szöveti rétegekbe. A patológusok gondosan megvizsgálják ezeket a jellemzőket a diagnózis megerősítése és a daganat agresszivitásának meghatározása érdekében.
A patológusok a laphámsejtes karcinómát a rákos sejtek normál laphámsejtekhez való hasonlóságának mértéke alapján osztályozzák. A tumorokat jellemzően a következőképpen osztályozzák:
Jól differenciált: A rákos sejtek nagyon hasonlítanak a normál laphámsejtekhez, lassabban nőnek, és gyakran kevésbé agresszívan viselkednek.
Mérsékelten differenciált: A sejtek némileg rendellenesnek tűnnek, és hajlamosak közepes sebességgel növekedni és terjedni.
Gyengén differenciált: A sejtek nagyon rendellenesnek tűnnek, gyorsan nőnek, és általában agresszívabbak, nagyobb valószínűséggel terjednek át más testrészekre.
A besorolás segít az orvosoknak megjósolni a daganat viselkedését, és a beteg számára legjobb kezelési tervet irányítja.