Szindróma

A szindróma egy orvosi kifejezés, amely olyan jelek, tünetek vagy jellemzők gyűjteményét írja le, amelyek általában együtt fordulnak elő, és egy adott állapothoz vagy betegséghez kapcsolódnak. Egyes szindrómák öröklődnek, és a szülőkről a gyermekekre átvitt genetikai változások okozzák, míg mások környezeti tényezők, fertőzések vagy különböző hatások kombinációja következtében alakulhatnak ki.

Mi okozza a szindrómát?

A szindróma okai az adott állapottól függenek. A családi rákos szindrómák esetében az elsődleges ok genetikai ok mutáció amely bizonyos gének normális működését befolyásolja. Ezek a mutációk megzavarhatják a sejtek növekedését, osztódását vagy helyreállíthatják a DNS-károsodást, növelve a rák kialakulásának kockázatát. A családi rákos szindrómák gyakran öröklődnek a családokban autoszomális domináns vagy autoszomális recesszív minták révén.

Mi a kockázata a családi rák szindróma öröklésének?

A családi rák szindróma öröklésének kockázata attól függ, hogy a szindróma hogyan terjed a családon keresztül. A legtöbb családi rákos szindróma öröklődik egy autoszomális domináns or autoszomális recesszív minta. Ezek a minták arra utalnak, hogy a szindrómához kapcsolódó gén hogyan kerül át a szülőkről a gyermekekre.

Autoszomális domináns öröklődés

Az autoszomális domináns szindrómákban egy személynek csak a megváltozott gén egy példányát kell örökölnie az egyik szülőtől, hogy fennálljon a szindróma kialakulásának kockázata.

• Az öröklődés veszélye: Ha az egyik szülő hordozza a gént mutáció50%-os esély van arra, hogy minden gyermek örökli a mutációt és a szindrómát. Ez a kockázat minden terhességnél azonos, függetlenül attól, hogy más testvérek örökölték-e a mutációt.
• Példák: A Lynch-szindróma, az örökletes mell- és petefészekrák-szindróma (BRCA1/BRCA2), valamint a Li-Fraumeni-szindróma autoszomális domináns mintázatban öröklődik.

Autoszomális recesszív öröklés

Az autoszomális recesszív szindrómák esetében a szindróma kialakulásához egy személynek a megváltozott gén két másolatát kell örökölnie, mindkét szülőtől egy-egy példányt. Ha egy személy csak egy megváltozott másolatot örököl, akkor hordozónak minősül, de jellemzően nem alakul ki magukban a szindróma.

• Az öröklődés veszélye:
  • If mindkét szülő hordozó (mindegyiknek a gén egy-egy módosított példánya van):
    • 25% az esélye annak, hogy egy gyermek két megváltozott kópiát örököl, és kialakul a szindróma.
    • 50% az esélye annak, hogy egy gyermek örököl egy módosított példányt, és hordozó lesz.
    • 25%-os esély van arra, hogy a gyermek nem örököl megváltozott másolatokat, és nem alakul ki a szindróma, és nem lesz hordozó.
  • If az egyik szülő hordozó a másik szülő pedig nem hordozza a gént mutáció, nem áll fenn annak a veszélye, hogy a gyermeknél kialakul a szindróma, de 50% az esélye, hogy a gyermek hordozó lesz.
• Példák: Az autoszomális recesszív mintázatban öröklődő szindrómák közé tartozik a MUTYH-asszociált polipózis (MAP).

Az öröklődési minta megértése segít a családoknak felmérni a kockázatokat, és megalapozza a genetikai vizsgálattal és tanácsadással kapcsolatos döntéseket. A genetikai tanácsadás részletes tájékoztatást nyújthat az öröklődési kockázatokról, és segíthet az egyéneknek a szűréssel és a megelőző intézkedésekkel kapcsolatos tájékozott döntések meghozatalában.

Melyek a családi rák szindróma leggyakoribb típusai?

Lynch-szindróma (örökletes, nem polipózisos vastag- és végbélrák)

• Az érintett gének: MLH1, MSH2, MSH6, PMS2 és EPCAM
• Átvitel: Autoszomális domináns
• Kapcsolódó rákos megbetegedések: Kolorektális, endometrium, petefészek, gyomor, vékonybél, húgyutak és mások.
• Rák kockázata: A génmutációtól függően akár 70%-os életre szóló kolorektális rák és akár 50%-os endometriumrák kockázata.

BRCA1 és BRCA2-vel kapcsolatos örökletes emlő- és petefészekrák szindróma

• Az érintett gének: BRCA1 és BRCA2
• Átvitel: Autoszomális domináns
• Kapcsolódó rákos megbetegedések: Mell-, petefészek-, prosztata- és hasnyálmirigyrák.
• Rák kockázata: A mellrák életre szóló kockázata 50-85%, a petefészekrák kockázata 20-40% a génmutációtól függően.

Családi adenomatosus polipózis (FAP)

• Az érintett gének: APC
• Átvitel: Autoszomális domináns
• Kapcsolódó rákos megbetegedések: Kolorektális, nyombél, pajzsmirigy és mások.
• Rák kockázata: A vastagbélrák közel 100%-os kockázata megelőző intézkedések nélkül.

Li-Fraumeni-szindróma

• Az érintett gének: TP53
• Átvitel: Autoszomális domináns
• Kapcsolódó rákos megbetegedések: Mell, agy, lágyrész szarkóma, osteosarcoma és mások
• Rák kockázata: Több mint 90%-os élethosszig tartó kockázata bármilyen rák kialakulásának.

Peutz-Jeghers-szindróma

• Az érintett gének: STK11 (LKB1)
• Átvitel: Autoszomális domináns
• Kapcsolódó rákos megbetegedések: Emésztőrendszeri (gyomor-, vastagbél-, hasnyálmirigy-), emlő-, petefészek- és hererák.
• Rák kockázata: A rák életre szóló kockázata a rák típusától függően 37% és 93% között mozog.

Cowden szindróma

• Az érintett gének: PTEN
• Átvitel: Autoszomális domináns
• Kapcsolódó rákos megbetegedések: Mell-, pajzsmirigy-, méhnyálkahártya- és veserák.
• Rák kockázata: Akár 85%-os életre szóló mellrák- és 35%-os pajzsmirigyrák kockázata.

Von Hippel-Lindau szindróma

• Az érintett gének: VHL
• Átvitel: Autoszomális domináns
• Kapcsolódó rákos megbetegedések: Veserák, pheochromocytoma és hemangioblastoma.
• Rák kockázata: Akár 70%-os életre szóló veserák kockázata.

Retinoblasztóma szindróma

• Az érintett gének: RB1
• Átvitel: Autoszomális domináns
• Kapcsolódó rákos megbetegedések: Retinoblasztóma (szemrák), osteosarcoma és lágyrész-szarkóma.
• Rák kockázata: A korai gyermekkori retinoblasztóma közel 90%-os kockázata, ha a génmutáció öröklődik.

1-es típusú többszörös endokrin neoplázia (MEN1)

• Az érintett gének: FÉRFI1
• Átvitel: Autoszomális domináns
• Kapcsolódó rákos megbetegedések: Mellékpajzsmirigy-, hasnyálmirigy- és agyalapi mirigy daganatok.
• Rák kockázata: A rák élethosszig tartó kockázata változó, de az endokrin szervek esetében jelentős.

2-es típusú többszörös endokrin neoplázia (MEN2)

• Az érintett gének: RET
• Átvitel: Autoszomális domináns
• Kapcsolódó rákos megbetegedések: Medulláris pajzsmirigyrák, pheochromocytoma és mellékpajzsmirigy daganatok.
• Rák kockázata: Kezelés nélkül közel 100%-os a medulláris pajzsmirigyrák kockázata.

Hogyan tesztelik az orvosok a családi rákos szindrómákat?

Az orvosok genetikai vizsgálatot alkalmaznak a családi rákos szindrómák diagnosztizálására. Ez a folyamat magában foglalja egy személy DNS-ének elemzését specifikus genetikai tulajdonságok szempontjából mutációk ismert szindrómákkal társulnak. A vizsgálatot gyakran javasolják, ha a családban erős a rák előfordulása, vagy ha a beteg fiatalon rákos megbetegedést mutat.

A tesztelési folyamat általában a következőket tartalmazza:

1. Részletes családtörténet: Az orvosok információkat gyűjtenek a családban előforduló ráktípusokról, a diagnózis felállításának életkoráról, és arról, hogy vannak-e genetikai okra utaló minták.
2. Genetikai tanácsadás: A genetikai tanácsadók a tesztelés előtt elmagyarázzák a genetikai tesztelés lehetséges előnyeit, kockázatait és következményeit.
3. DNS vizsgálat: Vér- vagy szövetvizsgálat a családi rákos szindrómákkal kapcsolatos gének mutációira.
4. Eredményértelmezés: A pozitív eredmény genetikai mutáció jelenlétét jelzi, míg a negatív eredmény nem utalhat ismert mutációkra, de nem zárja ki teljesen az öröklött kockázatot.

A tesztelés segít a betegeknek megérteni rákkockázatukat, és lehetővé teszi az orvosok számára, hogy személyre szabott szűrést és megelőző intézkedéseket javasoljanak a rák kialakulásának valószínűségének csökkentése érdekében.