Széles körben invazív Hurthle-sejtes karcinóma

írta: Jason Wasserman MD, PhD FRCPC
Március 22, 2023


Mi az a széles körben invazív Hurthle-sejtes karcinóma?

A széles körben invazív Hurthle-sejtes karcinóma a pajzsmirigyrák egyik fajtája. A daganatot „széles körben invazívnak” nevezik, mivel a rákos sejtcsoportok a normál pajzsmirigyben megtalálhatók. Ennek a ráktípusnak egy másik neve széles körben invazív onkocitikus karcinóma.

A pajzsmirigy anatómiája

Hogyan diagnosztizálható a széles körben invazív Hurthle-sejtes karcinóma?

A széles körben invazív Hurthle-sejtes karcinóma diagnózisát csak a teljes daganat eltávolítása után lehet patológusnak megvizsgálni. Ez általában a pajzsmirigy egyik lebenyének műtéti eltávolítását jelenti, bár néha az egész pajzsmirigyet eltávolítják. A diagnózist nem lehet felállítani egy kevésbé invazív eljárás után, az úgynevezett a Finom tű aspirációs biopszia (FNAB).

Hogyan néz ki a széles körben invazív Hurthle-sejtes karcinóma mikroszkóp alatt?

Mikroszkóp alatt vizsgálva a daganat nagy rózsaszín sejtekből áll, amelyeket a patológusok hívnak Hurthle sejtek. Ez a név technikailag téves elnevezés, mivel ezek nem a Karl Hurthle által leírt eredeti „Hurthle-sejtek”. A ma Hurthle-sejteknek nevezett sejtek rózsaszínűek, mert a citoplazma (a sejt teste) tele van mitokondriumnak nevezett sejtrésszel. A Hurthle sejteknek van egy nagy kereke is atommag (a sejtnek a genetikai anyagot tároló része) és egy kiemelkedő központi mag (genetikai anyag csomója a mag közepén). A Hurthle-sejtek összekapcsolódhatnak kis, kerek struktúrákat, úgynevezett tüszőket alkotva, vagy lehetnek nagy csoportokban, amelyeket a patológusok „szilárd mintának” neveznek.

Hurthle sejtes karcinóma
Hurthle sejtes karcinóma. A daganat nagy rózsaszín sejtekből áll.

Mi teszi széles körben invazívvá a Hurthle-sejtes karcinómát?

A hurthle-sejtes karcinómát „széles körben invazívnak” nevezik, amikor a rákos sejtek elterjedtek a normál pajzsmirigyben. Ezzel szemben a rákos sejtek egy rokon típusú ráknál az ún minimálisan invazív Hurthle sejtes karcinóma többnyire egy vékony szövetréteg választja el a normál pajzsmirigytől, az úgynevezett a tumor kapszula.

Miért fontos a daganat mérete?

Miután a teljes daganatot eltávolították, megmérik, és a daganat mérete szerepel a patológiai jelentésben. A daganat mérete azért fontos, mert a patológiás tumor stádiumának (pT) meghatározására szolgál, és mivel a nagyobb daganatok nagyobb valószínűséggel terjednek át a test más részeire.

Mi az angioinvázió (vascularis invázió) és miért fontos?

Az angioinvázió (vaszkuláris invázió) azt jelenti, hogy legalább egy véredényben rákos sejteket észleltek. Nagyon gyakori, hogy angioinváziót találnak széles körben invazív Hurthle-sejtes karcinómában. Az angioinvázió azért fontos, mert a véredénybe bejutott rákos sejtek képesek átterjedni a test más részeire, például a tüdőre vagy a csontokra.

Mi az a nyirokrendszeri invázió és miért fontos?

A nyirokinvázió azt jelenti, hogy rákos sejteket láttak a nyirokedényben. A nyirokerek kis vékony csatornák, amelyek lehetővé teszik a hulladék, extra folyadék és sejtek távozását a szövetből. A nyirokcsomók az egész testben megtalálhatók. A nyirokrendszeri invázió azért fontos, mert növeli annak kockázatát, hogy rákos sejtek találhatók a nyirokcsomó. A nyirokrendszeri invázió általában nem észlelhető széles körben invazív Hurthle-sejtes karcinómában.

Mi az extrathyreoid extenzív és miért fontos?

A pajzsmirigyen kívüli kiterjedés azt jelenti, hogy a rákos sejtek a pajzsmirigyen túlra és a környező szövetekbe terjedtek. A pajzsmirigyből elég messzire elmozduló rákos sejtek kapcsolatba kerülhetnek más szervekkel, például izmokkal, nyelőcsővel vagy légcsővel.

Kétféle pajzsmirigy-kiterjesztés létezik:

  • Mikroszkopikus – A pajzsmirigyen kívüli rákos sejteket csak a daganat mikroszkópos vizsgálata után találták meg.
  • Makroszkópos (bruttó) – Mikroszkóp használata nélkül látható, hogy a daganat a környező szövetekbe nő. Ezt a fajta extrathyreoid extenziót láthatja a sebész a műtét idején, vagy a patológus asszisztense, aki elvégzi a patológiába küldött szövet durva vizsgálatát.

A makroszkópos (bruttó) pajzsmirigyen kívüli kiterjedés azért fontos, mert növeli a patológiás tumor stádiumát (pT), és rosszabbodással jár. prognózis. Ezzel szemben a mikroszkopikus extrathyreoid extenzió nem változtatja meg a tumor stádiumát, és nem jár rosszabb prognózissal.

Mi az az árrés, és miért fontosak az árrés?

A margó olyan szövet, amelyet a sebésznek le kell vágnia, hogy eltávolítsa a pajzsmirigyet a szervezetből. A margó akkor tekinthető pozitívnak, ha rákos sejtek vannak a vágott szövet szélén. A negatív margó azt jelenti, hogy nem volt rákos sejt a szövet vágott szélén.

Margó

Megvizsgálták a nyirokcsomókat, és tartalmaztak-e rákos sejteket?

Nyirokcsomók kisméretű immunszervek, amelyek az egész testben megtalálhatók. A rákos sejtek a daganatból a nyirokcsomókba terjedhetnek kis ereken, úgynevezett nyirokereken keresztül. Emiatt a nyirokcsomókat általában eltávolítják és mikroszkóp alatt megvizsgálják, hogy rákos sejteket keressenek. A rákos sejtek mozgását a daganatból a test másik részébe, például egy nyirokcsomóba nevezik a áttétel.

A nyak nyirokcsomóit néha a pajzsmirigy eltávolításával egyidejűleg távolítják el a nyaki disszekciónak nevezett eljárás során. Az eltávolított nyirokcsomók általában a nyak különböző területeiről származnak, és minden területet szintnek neveznek. A nyaki szintek 1-től 7-ig vannak számozva. A patológiai jelentés gyakran leírja, hogy hány nyirokcsomót észleltek a vizsgálatra küldött egyes szinteken. A daganattal azonos oldalon lévő nyirokcsomókat ipsilaterálisnak, míg a daganat ellenkező oldalán lévő nyirokcsomókat kontralaterálisnak nevezzük.

Ha bármilyen nyirokcsomót eltávolítottak a szervezetéből, azt mikroszkóp alatt megvizsgálja egy patológus, és a vizsgálat eredményeit a jelentésben ismerteti. A legtöbb jelentés tartalmazza a vizsgált nyirokcsomók teljes számát, azt, hogy a szervezetben hol találták meg a nyirokcsomókat, valamint a rákos sejteket tartalmazó (ha van ilyen) számát. Ha rákos sejteket észleltek egy nyirokcsomóban, akkor a rákos sejtek legnagyobb csoportjának méretét is figyelembe veszik (amelyet gyakran „fókusznak” vagy „lerakódásnak” neveznek).

A nyirokcsomók vizsgálata két okból is fontos. Először is, ezt az információt a patológiás csomóponti stádium (pN) meghatározására használják. Másodszor, ha rákos sejteket találunk egy nyirokcsomóban, megnő annak a kockázata, hogy a jövőben rákos sejteket találnak a test más részein is. Ennek eredményeként orvosa felhasználja ezeket az információkat, amikor eldönti, hogy szükség van-e további kezelésre, például kemoterápiára, sugárterápiára vagy immunterápiára.

Nyirokcsomó

Mit jelent, ha egy nyirokcsomót pozitívnak írnak le?

A patológusok gyakran használják a „pozitív” kifejezést a rákos sejteket tartalmazó nyirokcsomók leírására. Például egy rákos sejteket tartalmazó nyirokcsomót „rosszindulatú daganatra pozitívnak” vagy „áttétes karcinómára pozitívnak” nevezhetünk.

Mit jelent, ha egy nyirokcsomót negatívnak írnak le?

A patológusok gyakran használják a „negatív” kifejezést olyan nyirokcsomók leírására, amelyek nem tartalmaznak rákos sejteket. Például egy olyan nyirokcsomót, amely nem tartalmaz rákos sejteket, „negatív rosszindulatú daganatra” vagy „metasztatikus karcinóma esetén negatívnak” nevezhetjük.

Hogyan határozható meg a széles körben invazív Hurthle-sejtes karcinóma patológiás stádiuma (pTNM)?

A széles körben invazív Hurthle-sejtes karcinóma patológiás stádiuma a TNM stádiumrendszeren alapul, amely egy nemzetközileg elismert rendszer, amelyet eredetileg a Amerikai rákellenes vegyes bizottság. Ez a rendszer az elsődleges daganatra (T) vonatkozó információkat használ, nyirokcsomók (N), és távoli metasztatikus betegség (M) a teljes kóros stádium (pTNM) meghatározásához. Patológusa megvizsgálja a beküldött szövetet, és minden résznek számot ad. Általában a magasabb szám előrehaladottabb betegséget és rosszabbat jelent prognózis.

Tumor stádium (pT) széles körben invazív Hurthle-sejtes karcinóma esetén

A széles körben invazív Hurthle-sejtes karcinóma 1 és 4 közötti tumorstádiumot kap a daganat méretétől és a pajzsmirigyen kívüli rákos sejtek jelenlététől függően.

  • T1 – A daganat kisebb vagy egyenlő, mint 2 cm, és a rákos sejtek nem nyúlnak túl a pajzsmirigyen.
  • T2 – A daganat 2 cm-nél nagyobb, de 4 cm-nél kisebb vagy egyenlő, és a rákos sejtek nem nyúlnak túl a pajzsmirigyen.
  • T3 – A daganat nagyobb, mint 4 cm OR a rákos sejtek a pajzsmirigyen kívüli izmokba nyúlnak be.
  • T4 – A rákos sejtek kiterjednek a pajzsmirigyen kívüli struktúrákra vagy szervekre, beleértve a légcsövet, a gégét vagy a nyelőcsövet.
Nodális stádium (pN) a széles körben invazív Hurthle-sejtes karcinómához

A széles körben invazív Hurthle-sejtes karcinóma 0 vagy 1 csomóponti stádiumot kap a rákos sejtek jelenlététől vagy hiányától függően. nyirokcsomó és az érintett nyirokcsomók elhelyezkedése.

  • N0 – A vizsgált nyirokcsomók egyikében sem találtak rákos sejtet.
  • N1a – Rákos sejteket találtak egy vagy több nyirokcsomóban a 6. vagy 7. szintről.
  • N1b – Ráksejteket találtak egy vagy több nyirokcsomóban az 1-5.
  • NX – Nem küldtek nyirokcsomót patológiára kivizsgálásra.
Metasztatikus stádium (pM) a széles körben invazív Hurthle-sejtes karcinóma esetében

A széles körben invazív Hurthle-sejtes karcinóma metasztatikus stádiuma 0 vagy 1, attól függően, hogy a szervezet távoli helyén (például a tüdőben) vannak-e daganatsejtek. A metasztatikus stádium csak akkor állapítható meg, ha egy távoli helyről származó szövetet küldenek patológiai vizsgálatra. Mivel ezt a szövetet ritkán küldik, a metasztatikus stádium nem határozható meg, és MX-ként szerepel.

A+ A A-