Hamartoma

A hamartoma a jóindulatú (nem rákos) növekedés, amely sejtek és szövetek abnormális keverékéből áll, amelyek általában a test azon területén találhatók, ahol a növekedés előfordul. Ellentétben neoplazmák, amelyek egyetlen sejtből keletkeznek, amely kontrollálhatatlanul növekedésnek indul, a hamartoma az adott szövethez vagy szervhez tartozó, rendezetlen, de érett szövetelemekből áll. Tekintsd úgy, mint egy kis szövetfoltot, amely nem teljesen fejlődött ki, de nem káros.

Hol találhatók gyakran hamartomák?

A hamartomák számos testrészben előfordulhatnak, leggyakrabban a tüdőben, a májban, a vesékben, a bőrben és az agyban. Például a hamartoma porc, zsír és kötőszövet keverékéből állhat a tüdőben. A bőrön anyajegyként vagy kis csomóként jelenhet meg.

Mi a különbség a hamartoma és a daganat között?

A hamartoma egyfajta daganat, de mindig az jóindulatú. A legtöbb daganattól eltérően, amely lehet jóindulatú ill gonosz, a hamartoma rendezetlen, de érett szövetből áll, amely abban a szervben őshonos, ahol megtalálható. Míg a hamartomának nincs lehetősége arra betör a közeli szövetekre vagy a test más részeire terjed, abban különbözik a rosszindulatú daganatoktól, hogy egyszerűen normális szövetek rendezetlen gyűjteménye, nem pedig kontrollálhatatlanul növekvő sejttömeg.

A hamartomák jóindulatúak vagy rosszindulatúak?

Hamartomák mindig jóindulatú, vagyis nem rákosak és nem terjednek át más testrészekre. Azonban elhelyezkedésüktől függően egyes hamartomák elég nagyra nőhetnek ahhoz, hogy tüneteket okozzanak a közeli struktúrák megnyomásával. Nem rendelkeznek a támadó or metasztatikus benne látható potenciál gonosz daganatok.

Mi okozza a hamartomát?

A hamartomák pontos oka nem teljesen ismert. Általában úgy gondolják, hogy fejlődési hibából erednek, amikor a szövetet alkotó sejtek nem szerveződnek megfelelően a növekedés során. Egyes hamartomák genetikai állapotokhoz kapcsolódnak, például a Cowden-szindrómához, ahol több hamartóma is előfordulhat különböző testrészekben. A legtöbb hamartoma azonban szórványos, ami azt jelenti, hogy véletlenül fordulnak elő, és nem öröklődnek.

Milyen típusú szövetek találhatók általában hamartomában?

A hamartomában található szövettípusok attól függenek, hogy a test mely részében fejlődik ki. Például:

• Tüdő hamartomák gyakran tartalmaznak porcot, kötőszövetet, zsírt és néha csontot.
• Bőr hamartomák szőrtüszők, faggyúmirigyek (olaj-) mirigyek vagy erek túlnövekedése lehet.
• Agy hamartomák gliasejtek (agyi támogató sejtek), neuronok és erek keverékét tartalmazhatják.

Minden hamartoma egyedi összetételű, de a jelenlévő szövetek mindig abban a szervben honosak, ahol a hamartoma található.