Daganatos ágy

MyPathologyReport
Október 25, 2023

A patológiában a tumorágy kifejezést olyan testterület leírására használják, ahol a tumor még azelőtt volt lokalizálva, hogy műtéttel eltávolították volna, vagy kemoterápiával, sugárterápiával vagy hormonterápiával kezelték volna. Fontos a daganatágy vizsgálata, mert kimutatható, hogy a kezelés mekkora része pusztult el a daganatból, és mennyi maradt meg. Ez segíthet meghatározni az Ön prognózis és a további kezelés szükségessége. A vizsgálathoz rendelkezésre álló szövet mennyisége a rák típusától függ. Például bizonyos ráktípusokra, mint pl invazív duktális emlőkarcinóma, a teljes daganatágy műtéti úton eltávolítható és megvizsgálható. Más típusú rák esetén azonban, mint pl a nyelőcső adenokarcinóma, a daganatágy a szervezetben maradhat, de biopszia elvégzik a daganatágy és a megmaradt daganatsejtek felkutatására.

Milyen rendszereket használnak a tumorágy mérésére?

Számos különböző rendszert fejlesztettek ki a daganatágy mérésére. Az alkalmazott rendszer a vizsgált daganat típusától és a szervezetben elfoglalt helyétől függ. Íme két, a patológusok által manapság általánosan használt rendszer.

Tumor regressziós pontszám

A tumor regressziós pontszáma (más néven módosított Ryan-pontszám) a leggyakrabban használt rendszer a tumorágy mérésére. A patológusok úgy határozzák meg a tumor regressziós pontszámát, hogy megmérik az életképes (élő) daganatsejtek számát a tumorágyon belül. Ezzel a méréssel a tumorregressziós pontszámot négy kategóriába sorolják a teljes választól (legjobb eredmény) a gyenge vagy nem válaszig (legrosszabb eredmény).

A tumor regressziós pontszámának négy kategóriája a következő:

• Teljes válasz (0 pont) – Nem láthatók életképes (élő) tumorsejtek.
• Közel teljes válasz (1 pont) – Ritka vagy egyetlen életképes (élő) tumorsejtek láthatók.
• Részleges válasz (2. pont) – Több mint ritka vagy egyetlen életképes (élő) tumorsejt látható
• Gyenge vagy nincs válasz (3. pont) – Nagyszámú életképes (élő) tumorsejt látható.

Maradék rákterhelés

A reziduális rákterhelés (RCB) rendszert a daganatágy mérésére használják különböző típusú emlőrák esetén, beleértve invazív ductalis karcinóma és a invazív lebenyes karcinóma.

Az RCB kiszámításához három változót használnak:

1. Az életképes (élő) daganatsejteket tartalmazó terület mérete. Ez a mérés csak azokat a területeket tartalmazza, amelyekben támadó rák.
2. A daganatsejtek cellularitása (a daganatsejtek száma egy adott szövetterületen). Bármi non-invazív a tumorsejteket levonjuk ebből a mérésből.
3. Tumorsejtek a nyirokcsomó.

A fenti információk alapján az RCB négy kategóriába sorolható:

• RCB-0 (nincs maradék rák)
• RCB-I (minimális reziduális rák)
• RCB-II (mérsékelt reziduális rák)
• RCB-III (kiterjedt reziduális rák)

Minél alacsonyabb az RCB, annál jobb az eredmény. Ha többet szeretne megtudni az RCB pontszámról, keresse fel a Residual Cancer Burden Calculator házigazdája az MD Anderson Cancer Center.

Mit keresnek még a patológusok a daganatos ágyban?

A daganatágy más, a patológia szempontjából releváns jellemzőket is mutathat, például a in situ betegség (a rákos sejtek, amelyek nem hatoltak be eredeti helyükön túl), rostos elfajulás (hegszövet), elhalás (halott sejtek) és gyulladás. Ezek a jellemzők utalhatnak a daganat típusára, agresszivitására és eredetére, valamint a kezelésre adott válaszára.

Erről a cikkről:

Ezt a cikket orvosok írták, hogy segítsenek elolvasni és megérteni a patológiai jelentést. Kapcsolatfelvétel ha kérdése van ezzel a cikkel vagy patológiai jelentésével kapcsolatban.

Egyéb hasznos források

A patológia atlasza