Daganatos ágy


Október 25, 2023


daganatágy

A patológiában a tumorágy kifejezés a test azon területét írja le, ahol a tumor még azelőtt volt lokalizálva, hogy műtéttel eltávolították volna, vagy kemoterápiával, sugárterápiával vagy hormonterápiával kezelték volna. Fontos a daganatágy vizsgálata, mert kimutatható, hogy a kezelés mekkora része pusztult el a daganatból, és mennyi maradt meg. Ez segíthet meghatározni az Ön prognózis és a további kezelés szükségessége. A vizsgálathoz rendelkezésre álló szövet mennyisége a rák típusától függ. Például egyes rákfajtáknál, mint pl invazív duktális emlőkarcinóma, a teljes daganatágy műtéti úton eltávolítható és megvizsgálható. Más típusú rák esetén azonban, mint pl a nyelőcső adenokarcinóma, a daganatágy a szervezetben maradhat, de biopszia elvégzik a daganatágy és a megmaradt daganatsejtek felkutatására.

Milyen rendszereket használnak a tumorágy mérésére?

Számos különböző rendszert fejlesztettek ki a daganatágy mérésére. Az alkalmazott rendszer a vizsgált daganat típusától és a szervezetben elfoglalt helyétől függ. Íme két, a patológusok által manapság általánosan használt rendszer.

Tumor regressziós pontszám

A tumorregressziós pontszám (más néven módosított Ryan-pontszám) a leggyakrabban használt rendszer a tumorágy mérésére. A patológusok úgy határozzák meg a tumor regressziós pontszámát, hogy megmérik az életképes (élő) daganatsejtek számát a tumorágyon belül. Ezzel a méréssel a tumorregressziós pontszámot négy kategóriába sorolják: teljes válasz (legjobb eredmény), gyenge vagy semmilyen válasz (legrosszabb eredmény).

A tumor regressziós pontszámának négy kategóriája a következő:

  • Teljes válasz (0 pont) – Nem láthatók életképes (élő) tumorsejtek.
  • Közel teljes válasz (1 pont) – Ritka vagy egyetlen életképes (élő) tumorsejtek láthatók.
  • Részleges válasz (2. pont) – Több mint ritka vagy egyetlen életképes (élő) tumorsejt látható
  • Gyenge vagy nincs válasz (3. pont) – Nagyszámú életképes (élő) tumorsejt látható.
tumorágy kóros válaszreakció

Maradék rákterhelés

A reziduális rákterhelés (RCB) rendszert a daganatágy mérésére használják különböző típusú emlőrákok esetében, beleértve invazív ductalis karcinóma és a invazív lebenyes karcinóma.

Az RCB kiszámításához három változót használnak:

  1. Az életképes (élő) daganatsejteket tartalmazó terület mérete. Ez a mérés csak azokat a területeket tartalmazza, amelyekben támadó rák.
  2. A daganatsejtek cellularitása (a daganatsejtek száma egy adott szövetterületen). Bármi non-invazív a tumorsejteket levonjuk ebből a mérésből.
  3. Tumorsejtek a nyirokcsomó.

A fenti információk alapján az RCB négy kategóriába sorolható:

  • RCB-0 (nincs maradék rák)
  • RCB-I (minimális reziduális rák)
  • RCB-II (mérsékelt reziduális rák)
  • RCB-III (kiterjedt reziduális rák)

Minél alacsonyabb az RCB, annál jobb az eredmény. Ha többet szeretne megtudni az RCB pontszámról, keresse fel a Residual Cancer Burden Calculator házigazdája az MD Anderson Cancer Center.

Mit keresnek még a patológusok a daganatos ágyban?

A daganatágy egyéb releváns patológiai jellemzőket is mutathat, mint például az in situ betegség jelenléte (a rákos sejtek, amelyek nem támadták meg eredeti helyüket), fibrózis (hegszövet), nekrózis (elhalt sejtek) és gyulladás. Ezek a jellemzők támpontokat adhatnak a daganat típusára, agresszivitására és eredetére, valamint a kezelésre adott válaszára vonatkozóan.

A cikkről

Az orvosok azért írták ezt a cikket, hogy segítsenek elolvasni és megérteni a patológiai jelentést. Kapcsolatfelvétel ha kérdése van ezzel a cikkel vagy patológiai jelentésével kapcsolatban.

Tudjon meg többet a patológiáról

A patológia atlasza
A+ A A-

Hasznosnak találta ezt a cikket?